BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Piacvédelem kell, nem pedig új eszköz

Miközben a világ más tájain – pél­dául Kínában – a pénzforgalom terén a kontroll visszaszerzése miatt lehet létjogosultsága a digitális jegybankpénznek, Európában és Magyarországon a meglévő pénzforgalmi rendszer biztonságos fennmaradását az garantálhatja, ha a szabályozók nem új eszközt, hanem versenysemleges piacot teremtenek.

Kína a 2014 óta zajló fejlesztések eredményeként azt tervezi, hogy a 2022-es pekingi téli olimpiára látogatók már az új kínai digitális jegybankpénzzel (djbp) tudnak majd fizetni. A digitális jegybankpénz olyan, csak elektronikus formában létező fizetőeszköz lenne, amelyet a valutákhoz hasonlóan a jegybankok bocsátanának ki, s így a kereskedelmét is felügyelni tudnák. A kínai jegybank célja a bevezetésével egyrészt az ország dollártól való függetlenítése (a jüan a dollárhoz kötött deviza), másrészt az, hogy erősebb legyen a kontrollja a pénzforgalom felett. Ez utóbbi szándékot az támasztja alá, hogy

a kínai fogyasztók 85 százaléka már ma is bankon kívüli mobilrendszereken – ezen belül 95 százalékban az Alipay és a WeChat rendszerén – keresztül intézi pénzügyeit

– emlékeztetett a Külügyi és Külgazdasági Intézet rendezvényén Kolozsi Pál Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója.

Szerinte a pénzügyi rendszerben a digitalizációs átalakulás miatt az államilag kontrollált fizetőeszközök kezdenek kiszorulni a forgalomból, ami komoly kihívás a pénzügyi rendszernek. A kriptovaluták esetében a spekuláció hajtotta erős volatilitás kizárja, hogy a normál fizetőeszközök alternatívái legyenek, ám amikor a Facebook beharangozta saját kriptovalutája, a libra bevezetését, sokan felkapták a fejüket.

Fotó: AFP

Az MNB nagyjából egy éve folyamatosan napirenden tartja a digitális jegybankpénz kérdését, s – miként arról Virág Barnabás alelnök a Közgazdász Vándorgyűlésen beszélt – vizsgálja annak lehetőségét, hogy a lakosságnak és a vállalkozásoknak is közvetlen számlavezetési szolgáltatást kínáljon az ezzel való kereskedésre.

Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint azt követően, hogy tavaly márciustól azonnali átutalás van, nincs semmi kézzelfogható előnye annak, hogy a jelenleg használatos és szintén elektronikus formában lévő számlapénzzel szemben bevezessék a digitális jegybankpénzt. Az szerinte

hatalmas, rendszerszintű kockázatokat hordozna, ha a jegybankok arra hivatkozva törnének lándzsát mellette, hogy így betétvédelem nélkül is korlátlanul tudnának jótállni a náluk lévő számlákon lévő pénzek után.

Ez ugyanis – figyelmeztetett a vándorgyűlés kerekasztal beszélgetésében a bankvezető – azt sugallná, hogy a jegybank szerint nem biztonságos az általa felügyelt bankrendszer. Más nézetek a jegybanki kézbe kerülő számlavezetésben akár a kétszintű bankrendszer kiüresítését, az árszabályozást is vizionálják.

A hazai bankvezetők szerint a kriptopénzekkel, illetve az immár a pénzforgalomban is önálló fizetési eszköz megteremtésében gondolkodó bigtech vállalatokkal szemben nem egy új eszköz bevezetésére volna szükség, hanem arra, hogy

azonos feltételek mellett kelljen ezen cégeknek is szolgáltatást nyújtaniuk, mint a túlszabályozás miatt óriási költséggel szembesülő bankoknak.

Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója szerint, miközben a bankokat gúzsba köti a szabályozás a bigtech cégekkel való versenyfutás során, addig a kormányzat a bankszektortól várja el, hogy az összes programban partner legyen. Vajon fel lehetett volna kérni Zuckerberg urat arra, hogy 24 órán belül ütemezze át a magyar GDP 35 százalékát kitevő állományt, mint tette azt a magyar bankszektor a moratórium kapcsán? – tette fel a kérdést Jelasity Radovan, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, a Bankszövetség elnöke. – Érdekes lenne belegondolni.

A digitális jegybankpénzek esetében fontos kérdés a bizalom – Equadorban 2015-ben ezért bukott meg egy projekt –, s e téren a kínai modell sem adoptálható. Ott ugyanis a használathoz személyes adatokat kell megadni, s azok mennyisége alapján szélesedik az elérhető szolgáltatások köre. A pénzkezelés terén Európában és nálunk is nagyobb a bankok iránti bizalom, mint a bigtech vállalatokkal, sőt sok helyen az állammal szemben, és aligha véletlen, hogy az Európai Központi Bank (ECB) csak nagyon óvatosan fogalmaz ezekkel a projektekkel kapcsolatban. Lapunk korábbi kérdésére pedig a Pénzügyminisztériumban jelezték, itthon csak az európai szabályozás megszületése után várható bármilyen lépés a digitális jegybankpénz ügyében.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek