A digitális bennszülötteknek a banki termékeket kell megtanítani
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Az elmúlt 1-1,5 évben történt változások ugyan közelebb vittek a pénzintézeti digitalizáció magasabb szintjéhez, ám messze még az az idő, amikor a digitális transzformációval nem élő szolgáltatók működése ellehetetlenült volna. Így továbbra is úttörőnek érezzük magunkat” – mondta Kuhárszky András, az OTP Bank digitális banki fejlesztési igazgatója a Microsoft Envision Forum pénzintézeti kerekasztalán.
Fáykiss Péter, a Magyar Nemzeti Bank digitalizációs igazgatóságának igazgatója szerint
a digitalizációs képesség egyre inkább nem versenyelőnyt, hanem a szükséges minimumot jelenti majd.
A jegybank igazgatója szerint a banküzem igen jól képes működni a digitális térben: míg például egy online kereskedőnél a megvett árut végül fizikailag kell leszállítani, a bankoknál a teljes folyamat lebonyolítható digitálisan.
Azokon a területeken, ahol a bankok megfelelő szolgáltatásokat tudtak kínálni az ügyfeleknek – például az elektronikus fizetés terén –, ott valóban komoly áttörés történt, ám számos más szolgáltatás esetében épp a pandémia mutatta meg azt, hogy újra kell gondolni, hogyan kell digitális térbe helyezni az adott szolgáltatást.
Kuhárszky András példája szerint például a megtakarítások kezelését illetően meglepetésre akadályokba ütköztek a digitális megoldások bevezetése terén. Az OTP szakembere szerint hiába gondolkodtak előzetesen arról, hogy a digitális bennszülöttek számára könnyű lesz az új megoldások alkalmazása, kiderült, hogy ezen ügyfelek esetében fontos, hogy valaki vezesse őket – ez jó eséllyel a pénzügyi edukáltság hiányával függhet össze.
Pereczes János, az MKB digitális banki ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt időkben az is komoly kihívást jelentett, hogy a banki belső embereket hogyan lehet nyitottá tenni a digitális szolgáltatások támogatása irányába. Ebben a kérdéskörben ugyanakkor
hatalmas változást hozott a pandémia, hiszen az érintett dolgozók a mindennapi tevékenységük során szembesültek a digitális működéssel, a home office lehetőségeivel. Így nyitottabbak lettek ők is a fejlesztésekre.
A banki fejlesztési költések nagyjából 50 százalékát teszik ki az IT-költségek – mondta Fálykiss Péter. Szerinte egyre kevésbé az IT-csapat dönt a fejlesztésekről, ami azt bizonyítja, hogy egyre inkább nem infrastrukturális, hanem üzleti döntés a bankokban a digitalizációs fejlesztés. Az MNB hamarosan digitális ajánlást készít elő, amelyben átfogóan fogalmazza majd meg elvárásait a szektorral szemben. Az egyik oka a szabályozásnak – mondta Fálykiss Péter – pont az, hogy a fejlesztések terén nagyon heterogén a piac, a lemaradókat ösztönözni kell a fejlesztésekre, hiszen – bár lehet, hogy ezt most nem így gondolják – ez az ő érdekük is – mondta az igazgató.
A banki szektor számára a szabályozói követelmények teljesítése nem kérdés, a probléma az, hogy miközben a szabályozói körön kívüli szolgáltatók csak az ügyféligények teljesítésére koncentrálhatnak, a szabályozói feltételeknek csak kisebb részét kell teljesíteniük. Így az ügyféligényeknek történő megfelelés költségesebb a pénzintézeti szektor számára – emlékeztetett Kuhárszky András.
A pénzintézeti szektor az egyik legbiztonságosabb, legszabályozottabb üzletág,
a szükséges fejlesztéseknél ezért fontos, hogy csak a megfelelően biztonságos szolgáltatásokat vezessék be – mondta Fálykiss Péter. Az MNB szerint az, hogy a bankrendszer digitalizálódjon, azért is fontos, hogy a magas szinten digitalizálódott bankrendszer mellett a pénzintézeti körön kívüli, nehezebben ellenőrizhető szereplők csekélyebb szerepet tölthessenek be. A másik oldalról ugyanakkor ezen cégek olyan példát, kihívást állítanak a bankok elé, ami segítheti a digitális fejlesztéseket.
