Megveszi a Digit a 4iG

A tervezett tranzakció a Digi átvilágítását, a végleges adásvételi szerződés aláírását és a szükséges hatósági eljárásokat követően, 2021. szeptember végéig zárulhat. A cégcsoport a kábeltévé, a vezetékes internet és adattovábbítás, a mobil távközlés, a vezetékes telefon, valamint a DTH (Direct to

Home) műholdas szolgáltatások piacán is jelen van. A Digi országszerte több mint 1,1 millió előfizetőt szolgál ki, és több mint 2,5 millió, bevételt biztosító előfizetéssel rendelkezik. A Digi magyarországi alkalmazottainak száma meghaladja a háromezret. 2020-ban konszolidált árbevétele 70 milliárd forint volt, korrigált EBITDA-ja pedig elérte a 19 milliárd forintot. A tranzakcióval a 4iG a legnagyobb hazai műsorszolgáltatók, széles sávú internetes, valamint vezetékes- és mobiltelefon-szolgáltatást nyújtó nagyvállalatok közé léphet be. A tulajdonszerzés jól illeszkedne a 4iG-nek az Antenna Hungáriával közösen nemrég bejelentett expanziós terveibe a telekommunikációs piacon.

Nagy befektetési bankok szenvedtek méretes veszteséget, miután egy amerikai hedge fund (fedezeti alap) nem tudott eleget tenni a margin call felhívásnak, azaz a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt a számláján keletkező jelentős veszteséget nem pótolta, s így a befizetés elmaradása miatt likvidálták a pozícióit. Bár az érintett Morgan Stanley, Goldman Sachs, Credit Suisse, Deutsche Bank és Nomura közül egy sem nevezte meg az ügyfelét, a The Wall Street Journal információi szerint az Archegos Capital Management 30 milliárd dolláros pozíciójáról van szó. Olyan részvényekben építettek ki tőkeáttétes pozíciókat, mint a ViacomCBS, a Farfetch, a Discovery, a Baidu, a Tencent Music, a Vipshop és az iQIYI. A lavinát a ViacomCBS indította el, a társaság részvényei azután kezdtek meredek esésbe, hogy kudarcba fulladt a 3 milliárd dollárosra tervezett részvénykibocsátása. Az Archegos nagy tőkeáttétellel épített ki vételi pozíciókat a médiacég részvényeiben, e pozíciók kényszerű lezárása pedig további zuhanást okozott a részvény árfolyamában.

A hitelező bankok közül a legnagyobb veszteséget a Nomura szenvedte el, részvényei a tegnapi tokiói kereskedésben több mint 15 százalékot estek. Ekkora napon belüli zuhanásra a japán bankrészvénynél 2009 óta nem volt példa. Bosnyák Zsolt, az Equilor szenior elemzője szerint a Nomura részvényének extrém zuhanása azzal magyarázható, hogy a japán bankház 2 milliárd dolláros veszteséget kénytelen leírni, miközben a teljes kapitalizációja 17 milliárd.

Különösen feltűnő, hogy az Arche­gos Capital Managementet vezető Bill Hwangot, a Tiger Asia volt menedzserét 2012-ben bennfentes kereskedés miatt egyszer már elmarasztalta az amerikai tőzsdefelügyelet, s emiatt a Goldman Sachsnál 2018-ig tilalmi listán volt – mondta Bosnyák Zsolt. Hozzátette: teljesen érthetetlen a banki kockázatkezelések ilyen mértékű fellazítása, hiszen Hwang – közismert előélete ellenére – az elmúlt időszakban ötszörös tőketétellel építhetett részvénypozíciókat a befektetési bankházak hiteleiből.

A The Wall Street Journal szerint az érintett bankházak elsődleges brókerként szolgálták ki az Archegost. Feldolgozták az alap kereskedéseit, továbbá készpénzt és értékpapírokat is kölcsönöztek a hedge fundnak. Az Equilor elemzője szerint egyáltalán nem biztos, hogy itt pont kerül a történet végére. Egyrészt kérdéses, hogy vajon az Archegos összes pozícióját sikerült-e lezárni, vagy még vannak további toxikus papírok a portfólióban. Emellett a nagy bankházak laza kockázatkezelése kapcsán joggal merülhet fel, hogy vajon az Archegos az egyetlen felelőtlenül túlhitelezett hedge fund-e. Valószínűleg nem, ahogy azt a korábbi válságok idején megszokhattuk, további csontvázak kerülhetnek még elő a szekrényből.

A gigantikus veszteségleírás arra is rávilágít az elemző szerint, hogy mennyire túlpozicionált most a részvénypiac, amelyet a teljesen felelőtlen optimizmus fűt, és amelyet nem fékez a banki kockázatkezelés. Ebben a helyzetben egy kisebb részvénypiaci korrekció is heves eladásokkal járhat, ha a befektetők tömegesen kapnak fedezetpótlási felszólítást (margin call).

A részvénypiacon nincs sok értelme a sopánkodásnak. Az Archegos kényszerlikvidálása miatt 27 százalékot eső Viacom, a 30 dollár fölül 20 dollárra eső Tencent Music Entertainment, a 45 dollárról 30 dollárig zuhanó Vipshop, vagy a 13 százalékot szánkázó iQIYI részvényei vételi alkalmakat kínálnak az óvatos befektetőknek. Az elemző szerint érdemes a túlhajszolt portfóliókból kihulló papírokat figyelemmel kísérni, hiszen az ilyen kényszerlikvidálások általában jó beszállási pontot jelenthetnek a megütött részvényekbe.

Ezt a folyamatot a vállalat tavaly indította útjára az első magyar kereskedelmi műhold pályára állítását megcélzó – az állami és a magántőke együttműködésével létrehozott – CarpathiaSat megalapításával, valamint a műholdas távközlési szolgáltatások területén piacvezető Hungaro DigiTel többségi tulajdonának megszerzésére irányuló tranzakciókkal.

Aligha érhette bárkit meglepetésként, hogy a Digi megválik leányától, főleg azt követően, hogy a saját mobilhálózattal rendelkező társaság kimaradt a két legutóbbi hazai frekvenciaértékesítési eljárásból. A cég 2019-ben még jogi úton megtámadta az 5G-s aukción való részvételét ellehetetlenítő kiírási feltételeket, ám sikertelenül zárult a küzdelme. Az eljárásban egy korábbi versenyhatósági jogsértés miatt tulajdonképpen nem a Digi indult, helyette holland anyavállalata adta be a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmét. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság azonban megállapította, hogy a cég valódi célja nem a frekvenciahasználati jogok saját hasznosítása volt, hanem az esetlegesen elnyert jogok átadása a Digi Kft.-nek. Ezzel az állásponttal az ügyet vizsgáló bíróságok – köztük mint legfelsőbb fórum a Kúria is – egyetértettek.

A tavaly elkezdődött, 900 és 1800 megahertzes alapsávokat érintő spektrumárverésre a Digi már be sem adta a jelentkezését, hiszen ebben is feltétel volt, hogy az eljárásban csak olyan cég vehetett részt, amellyel szemben nem állapítottak meg versenyjogsértést az árverési eljárás megindítása előtti 24 hónapban.

A Digi számára az új frekvenciák hiányában lehetetlenné vált mobilhálózata lefedettségének és kapacitásának bővítése. A társaság a 2014-es frekvenciaértékesítési eljáráson elnyert egyetlen, 1800 megahertzes sávban nyújt szolgáltatást.

Azt is sejteni lehetett, hogy a 4iG nem adja fel terjeszkedési szándékát azt követően sem, hogy a Magyar Telekommal végül meghiúsult a tranzakció. Korábban ugyanis a 4ig a T-Systemsnél is megjelent kérőként, ám 2019 végén a társaság váratlanul bejelentette, hogy visszalép a felvásárlástól, konkrét magyarázattal azóta sem szolgáltak. Az is nyílt titok volt az elmúlt években, hogy a kormány szeretne egy nemzeti távközlési társaságot, ezért sorra kaptak szárnyra piaci pletykák, előbb a Magyar Telekommal, majd a Telenorral kapcsolatban is. A mostani bejelentés kapcsán egyelőre keveset tudni, természetesen a vételárról sincsenek hírek. A 4iG március 26-án jelentette be, hogy sikeres kötvényaukciót tartott a Magyar Nemzeti Bank kötvényprogramjának keretében, ahol 15,5 milliárd forintnyi forrást vontak be, amit hazai és régiós akvizíciós tevékenységekre terveznek fordítani. A 4iG tavaly 39 százalékkal, 57,7 milliárd forintra növelte árbevételét, az éves EBITDA 24 százalékkal, 5 milliárd forintra, a nettó profit 21 százalékkal, 3,4 milliárd forintra ugrott. A társaság az elmúlt időszakban sorra jelentett be kisebb-nagyobb akvizíciókat, elnyert megbízásokat, az árfolyam egyéves távlatban csaknem 73 százalékkal emelkedett.

A 4iG tavaly

57,7

milliárd forintra növelte árbevételét