Ellentétes hatások érvényesülnek a lakossági fogyasztás koronavírus-válság utáni piacán – mondta a Világgazdaságnak Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. Az egyik oldalon jelentősen nőtt azok száma, akiknek fizetési problémáik keletkeztek a Covid miatt, mert például olyan területen dolgoztak, amely leállt, így elvesztették az állásukat. A másik oldalon viszont a lezárások miatt a lakossági fogyasztás is számottevően esett, a háztartások megtakarítása a Központi Statisztikai Hivatal szerint történelmi csúcsra emelkedett.
A kettősség visszaköszön az Intrum fizetőképességi index (Ifi) értékében.
Miközben a válság előtt a fizetőképességi index történelmi csúcsra, 60 pont fölé emelkedett, az első hullám utáni felmérésben a rendkívül komoly bizonytalanság miatt nagyot csökkentek a várakozások, emiatt az index értéke 30 pont alá esett.
Az elmúlt hónapokban ugyanakkor megtanultunk együtt élni a koronavírus-válsággal, és az Ifi értéke – a hazai GDP-hez hasonlóan – számottevően emelkedett tavaly nyárhoz képest, bár a 40 pont feletti érték még messze elmarad a 2019-es szintektől.
Deszpot Károly szerint a mostani második, komolyabb lezárási kör hatásai talán nem lesznek olyan jelentősek, mint a tavaly tavaszi zárás, ha jól halad az oltási kampány.
Ami a követeléskezelői oldalt illeti, a piacon elérhető lakossági lejárt tartozások száma érezhetően csökkent, annak köszönhetően, hogy tart a hitelmoratórium. Deszpot Károly szerint az, hogy a bankhitellel rendelkező lakosság közel 40 százaléka jelenleg nem fizeti a havi törlesztőrészleteit, más területeken erősíti a fizetőképességet, hiszen a törlesztőrészletek összegével számolhatnak a háztartások. A fentiek miatt az Intrum igazgatója szerint
nem nőtt az értékesítésre kínált követeléscsomagok száma és értéke sem a rezsitartozásoknál, sem a távközlés területén.
A szakember szerint ez a hitelpiaci helyzeten felül azzal is összefügghet, hogy a járvány alatt megváltoztak a fizetési szokások. A home office és a digitális oktatás miatt például a korábbiaknál is nehezebben mondunk le a telekommunikációs vagy éppen a szórakoztatótechnikai előfizetésről.
Az Intrum szakembere szerint a moratórium lejárta után természetesen számottevően növekedhet a nem fizető hitelek állománya a jelenlegi alig több, mint 2 százalékos szinthez képest, ám ennek mértéke nagyban függ a kilábalás gyorsaságától. Korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az előzetes felmérések alapján úgy számolt, hogy a lakossági hitelek 10-15 százaléka köthető a Covid miatt sérülékenynek minősíthető hitelfelvevőkhöz. A múlt hét végén az OTP Bank gyorsjelentése kapcsán Bencsik László vezérigazgató-helyettes a szerbiai és a bulgáriai leánybankjuk adatai alapján arról beszélt, hogy az ottani moratórium lejártát követően az adósok 3, illetve 2 százaléka nem tudta újrakezdeni hiteltörlesztését. Deszpot Károly várakozásai szerint a hazai piacon egy-másfél éves időtávon 7-8 százalékra futhat fel a nem teljesítő lakossági hitelek aránya. A követeléskezelői piac már felkészült, de az MNB is jó előre lépett a fogyasztókkal szembeni követeléskezelésre vonatkozó ajánlásával.
Szigorú kritériumrendszert szabott a követeléskezelő cégeknek is, amelyeknek az ügyfelek érdekeit messzemenően szem előtt tartva kell munkájukat végezniük. A mostani válságkezelés jó eséllyel tovább erősíti a piac konszolidációját, hiszen az új fogyasztóbarát feltételek teljesítése jelentős beruházásokat kíván meg a követeléskezelőktől.
