Csúcson a vasérc ára

Újabb lendületet adott a vasérc drágulásának a nemzetközi piacokon a világ második legnagyobb kitermelője, a brazil Vale – írja a Bloomberg. A bányavállalat az első negyedévben a várt 72 millió tonnával szemben csupán 68 millió tonna ércet hozott a felszínre. Az elmaradásban közrejátszott az egyik bánya termelékenységének csökkenése, egy hajórakodó leégése és az is, hogy a vártnál lassabban mennek a 2019-es brumadinhói zagygátkatasztrófát követő helyreállítási munkák.

Nem volt sokkal jobb a helyzet a másik óriásnál, a brit–ausztrál Rio Tintónál sem, amelynél a csapadékos időjárás akadályozta a kitermelést Nyugat-Ausztráliában. Kibocsátása a negyedévben 6 százalékkal múlta alul az RBC prognózisát.

A nyersanyag árának érzékeny reagálása híven jelzi, hogy a kínai acéltermelés márciusi 19 százalékos megugrása éves bázison milyen extra keresletet támasztott a piacon. A folyamat azonban már tavaly ősszel kezdődött, amikor egyre magasabb fordulatra kapcsoltak az acélművek a világ legnépesebb országában, miközben a járvány nyomán akadozott az ellátás. Mindennek következtében a vasérc határidős ára 145 és 175 dollár közé nőtt Szingapúrban, majd a napokban egy újabb rohammal a 2011 májusa óta nem látott 182,8 dolláros magasságba emelkedett. Eközben a környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése nyomán az acélárak is felfelé indultak, az acélgyártóknál is egyre magasabb profit csapódik le.

A vasércárak kilátásai rövid távon továbbra is erősek maradtak – mondta a Bloombergnek Daniel Hynes, az ausztrál ANZ Bank vezető árupiaci elemzője. Hozzátette: segíti a drágulást, hogy az acélgyártók a növekvő marzsok miatt tolerálják, bár szerinte már a fair (valós) érték fölé került az árazás.

Ha viszont a környezetszennyezés csökkentése céljából Peking idén akár csak 1 százalékkal visszaszorítja az acéltermelést, azzal 15-20 millió tonna vasérc iránti kereslet tűnik el a piacról.