Az első negyedévben hét újabb cég jutott összesen több mint 163 milliárd forint forráshoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési kötvényprogramján (NKP) keresztül
– derül ki a Világgazdaság összesítéséből. A 2019. júliusi indulása óta már ötvenegy kibocsátó élt a hazai vállalatikötvény-piac élénkítését szolgáló eszközzel, és jutott átlagosan mintegy 21 milliárd forinthoz.
A lejegyzett kötvények értéke ezzel meghaladja az 1050 milliárd forintot.
Az idei kibocsátók közül a legtöbb pénzhez a Futureal Holding ingatlanfejlesztő jutott, az 57,3 milliárd forintos volumen a Magyar Telekom 70 milliárd forintos kibocsátása mögött a második legnagyobb a program csaknem kétéves történetében. Jelentősnek számít a Tigáz 50 milliárd forint értékű forrásbevonása is, a tízéves futamidejű kötvények ráadásul kifejezetten kedvező, 2,8 százalékos átlaghozammal keltek el. Hogy ezt a pénzt mire költi a cégcsoport, abba várhatóan már az Opusnak is lesz beleszólása, a holding ugyanis múlt hónapban irányítói jogokat szerzett a kelet-magyarországi földgázelosztó hálózatot üzemeltető társaságban. Az anyacég maga is rendelkezik már egy csaknem 29 milliárdos kötvényállománnyal, áprilisban pedig újabb 39 milliárd forintos kibocsátásra készül az akvizícióihoz.
Jól jön a március végén lejegyzett, bő 15 milliárd forintos NKP-forrás a Digi magyarországi üzletének felvásárlására készülő 4iG-nek is, a GTC Magyarország Zrt. és a SkyGreen Buildings Kft. pedig a tavaly decemberit követően idén már a második körös kibocsátáson is túl van. Bár ezúttal a nagyobb, tízmilliárd forint feletti volumen volt a meghatározó, a kisebb forrásigényű cégek is megtalálják a számításaikat, ahogyan azt a Vasútvill hárommilliárd forintos kötvénykibocsátása mutatja. Változatlanul a tízéves futamidő a legvonzóbb, ennél rövidebb, de hosszabb lejáratot sem vállaltak a cégek 2021-ben, pedig a keretfeltételek akár harmincéves futamidőt is megengednek.
Az MNB az első negyedévben valamivel több, mint 88 milliárd forintért vásárolt a megfelelő, legalább B plusz minősítésű vállalati kötvényekből, a program indulása óta pedig már 625 milliárd forintot fordított erre. A több lépcsőben 1150 milliárd forintra emelt keretösszegű – immár közvállalatok számára is nyitva álló – program forrásainak így már csak kevesebb mint felére pályázhatnak a hazai cégek.
Márpedig jelentkezőkből továbbra sincs hiány, a „repetára” készülő Opus mellett 22 milliárd forintért vinne piacra kötvényeket az élőállat-kereskedelemmel foglalkozó Hunland Trade, míg az Otthon Centrum és a Reneszánsz Kőfaragó 2,9, illetve 2,4 milliárd forintos kibocsátást tervez az idén.
A kötvényprogram népszerűségét mutatja, hogy a minap még a meglehetősen konzervatív finanszírozási politikát követő, a hitelfelvételtől hagyományosan ódzkodó Richter is beadta a derekát, és már igénybe venné a kedvező forrásbevonási lehetőséget. Az Erste számításai szerint az NKP előnyeit 140 milliárd forint volumenű kibocsátásig élvezné a gyógyszergyártó, ez megegyezik a tavaly év végi készpénzállományával. Ám mivel ez a pénzmennyiség az év közepére jórészt várhatóan elolvad – az Evra fogamzásgátló tapasz forgalmazási jogainak megszerzése mintegy 90 milliárd, a kifizetni tervezett pedig bő 40 milliárd forinttal csökkenti a pénzállományt –, ezért a pénzügyi flexibilitás növelése racionális lépés lehet. Sőt, a stabil pénzárammal és zéró adóssággal rendelkező Richter akár még a Mol 1,7, valamint a Magyar Telekom 1,3 százalékos átlaghozamú kötvényeinél is olcsóbban juthat NKP-s forráshoz, azaz még egy 140 milliárd forintos kibocsátás is kevesebb mint évi kétmilliárd forint költséggel járna tízéves távlaton – vélik az Erste szakértői.
