Atomarzenálon töri a fejét az ország, amelyet atomcsapás ért – így változott meg a világ 2025-ben
Ha úgy gondoljuk veszélyesebbé vált a világ 2025-ben, ahelyett hogy békésebbé lett volna, ez a decemberi hír nem fog meggyőzni az ellenkezőjéről. Az első és a második világháború legforróbb térsége Európa és a Csendes-óceán volt: Európában háború folyik, ha azt mondják is, béke készülődik, Ázsia keleti végvidékeinek mérgezett pontjai pedig fokozatosan még mérgezettebbé válnak.
A Kína által saját részének tartott független Tajvan ügye újra és újra felbukkan, a Dél-kínai-tenger állandó súrlódások helyszíne, a Korea északi és déli része közti lassan évszázados feszültség is folytonosan szolgáltat alkalmat az aggodalomra, és fel-felizzik a viszony Kína és Japán közt is. Távolinak tűnik, de miközben Ukrajna meghitelezésével Brüsszel újabb lépést tett a háborús irányába, nem csoda ha tartunk tőle: a viharok egyszer újra összeérnek.
Még az ukrajnai hitelről döntő EU-csúcs előtt érkezett a hír, de már Donald Trump amerikai elnök ukrajnai békekezdeményezése után: saját atomfegyvereket szeretne az ország, amely 72 éve áll tűzszünetben azóta tekintélyes atomarzenállal felszerelkezett szomszédjával. A Tajvanhoz hasonlóan amerikai védernyő alatt álló Dél-Koreáról van szó: a kilenc atomhatalom mellé ők állnának tizediknek.
Csak hetek teltek el a felvetés után, hogy kiderült: lehet az 11 is.
Atomfegyver megszerzése: nem akárki vetette fel, ki is tört a botrány
Az újabb jelölt pedig az az ország, amelyet a térség a legutóbbi világégéskor a leginkább rettegett, jobban mint most Kínát, és jó okkal. Az egyetlen ország a világon, amely atomcsapást szenvedett el, első kézből megtapasztalva a nukleáris hadviselés borzalmait.
A Japán-tenger túlpartján járunk. Még az európai karácsony előtt történt, de a 2025-ös év globális összefoglalóiból nem maradhat ki az epizód: a japán sajtó hirtelen tele lett a botrányt keltő gondolattal, amelyet egy magas rangú tisztviselő vetett fel. A neve nem vált ismertté, de annyit tudni lehetett: az illető Szanae Takaicsi miniszterelnök kormánya részére a biztonságpolitika kidolgozásában vesz részt.
Szerintem nukleáris fegyverekkel kellene rendelkeznünk
– mondta a tisztviselő újságíróknak. „Végső soron csak magunkra számíthatunk.”
Ez egy olyan beszélgetésben hangzott el, amelynek azt a feltételt szabta, hogy a szavai nem kerülnek nyilvánosságra. Jelezte, hogy egy ilyen lépés jelenleg irreális és tagadta, hogy Takaicsival egyeztetett volna a nem nukleáris elvek felülvizsgálatáról. Ami azonban elhangzott, az elhangzott.
Mindjárt ezután érkezett az erőteljes cáfolat.
Japán: nem is csak egy "nem nukleáris elvük" van, hanem mindjárt három
A kormány politikai irányvonalként fenntartja az úgynevezett három nem nukleáris elvet
– közölte kérdésre Minoru Kihara kabinetfőtitkár a kormány legfőbb szóvivője, Minoru Kihara kabinetfőtitkár.
A „három nem nukleáris elv” – magyarázza a Nikkei Asia – amit először 1967-ben fogalmazta meg a parlamentben az akkori miniszterelnök, Szató Eiszakú, Japán több évtizedes politikájára utal, amely szerint
- az ország nem birtokol,
- nem gyárt
- és nem enged be területére nukleáris fegyvereket.
A nukleáris fegyverek óriási szenvedést okozhatnak az emberiségnek, és mivel Japán az egyetlen ország, amely háborúban atomtámadást szenvedett el, kötelességünknek érezzük, hogy az ENSZ nemzetközi közösségének élére álljunk egy nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtéséért, biztosítva, hogy ezeket soha többé ne vessék be
– szögezte le Kihara.
A három elv közül egy felett már megkongatták a harangot, és ez is történelmi változás lenne
A hírfogyasztó tehát értesült a gondolatról és a cáfolatról, és netán töri a fejét, mi fog valójában történni.
Annyit háttérként érdemes tudnia, hogy Kína és Peking közt hetek óta izzik a diplomáciai légtér.
Takaicsi november elején alaposan feldühítette a kínaiakat azzal az utalásával, hogy Japánt belesodorhatják egy Tajvannal kapcsolatos konfliktusba. Kínai tisztviselők többször is azt hangoztatták, hogy Tokió a múlt „helytelen militarista útjára” lép. Eközben Kína maga is gyors ütemben bővíti nukleáris fegyverarzenálját – emlékeztet a japán lap.
Japán nem nukleáris elvei szerepelnek a Nemzetbiztonsági Stratégiában, amely a három legfontosabb nemzetbiztonsági dokumentum közül a legjelentősebb – és amelyet 2026 végén felülvizsgálnak.
Takaicsit a múlt hónapban a parlamentben megkérdezték, hogy kormánya továbbra is ragaszkodik-e a három elvhez. A miniszterelnök – aki korábban már felvetette a nukleáris fegyverek be nem engedése elvének újragondolását – a stratégiai dokumentumok felülvizsgálatára utalva úgy válaszolt: „Még nem tartunk ott, hogy meg tudjam mondani, hogyan fog ez szerepelni a szövegben.”
Egy magas rangú kormányzati tisztviselő szerint a nukleáris fegyverek be nem engedésének elve „vita tárgya lehet”.
A kormányon belül egyesek el akarják törölni a nukleáris fegyverek Japánba hozatalára vonatkozó tilalmat, hogy az Egyesült Államok ezt megtehesse. Az elképzelés szerint az USA taktikai nukleáris fegyvereket állomásoztatna az országban elrettentés céljából Kínával és Észak-Koreával szemben: ezek olyan nukleáris arzenállal rendelkeznek, amellyel elérhetik a japán szigetvilágot.
Kína külügyminisztériumának szóvivője reakciójában kijelentette: ha a jelentések igazak, az „rendkívül súlyos” ügy lenne, és az atomfegyverek megszerzésére irányuló javaslat szerinte a japán „jobboldali erők” törekvését tükrözi arra, hogy
megszabaduljanak a második világháború utáni nemzetközi rend korlátaitól.
Korábbi erőteljes politikai irányvonaltól megszabadulni nem áll teljesen távol Japán kormányzóitól. Hol van már a fukusimai katasztrófa és az atomerőművek leállítása ? Amit Németország is követett – de szépen magára hagyják: az utóbbi években sorban indultak újra a reaktorok, és a Tepco vállalat azt tervezi, hogy jövőre újraindítja a világ legnagyobb atomerőművének számító Kasivazaki-Kariva létesítményt is.
