Nyitott kérdések a Mol-osztalék körül

T örténetének legnagyobb sokkját szenvedte el tavaly az olajipar, de integrált működésének és gyors reakciójának köszönhetően a Mol csoport meg tudta őrizni pénzügyi stabilitását. Már látjuk a fényt az alagút végén, az idei év pedig már a növekedésről szólhat – hangsúlyozta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az éves közgyűlést követő tájékoztatón.

A járványhelyzet miatt a részvényesek nélkül megtartott közgyűlésen a Mol igazgatósága úgy határozott, hogy a tavalyi üzleti év után idén összesen 75,87 milliárd forint osztalékot fizet. A 7,37 százalékos sajátrészvény-állományra eső osztalékot az arra jogosult részvényeseknek fizeti ki a társaság, ennek alapján az egy részvényre jutó osztalék 99,96 forint, ez a Mol-papírok szerdai, 2046 forintos záróára mellett 4,9 százalékos osztalékhozam. A tényleges összeg viszont ennél akár kisebb is lehet, miután a társaság két hete jelezte, hogy 5,24 százalékot megtestesítő, jelenleg saját kézben lévő 42 977 996 darab törzsrészvényt egy új közfeladatot ellátó vagyonkezelőre, a Mol-Új Európa Alapítványra ruházza át, és az állam kezében lévő, ugyanekkora részvénymennyiség is oda kerülne. Emiatt az osztaléktömeget is ennyivel több részvény között oszthatják szét a jövőben, az viszont ma még egyáltalán nem világos, hogy ez az idei kifizetést is érinti-e.

„Az osztalékfizetés napját az igazgatóság hagyja jóvá, vélhetőleg május végén születik erről döntés. Az osztalékbevételből akkor részesülhet már idén is az új alapítvány, ha a részvénytranszferre az osztalékfizetés idejéig sor kerül. Ennek viszont jogszabályi feltételei is vannak, hiszen az állam részéről az alapítványhoz való csatlakozást törvény szabályozza” – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Hernádi Zsolt. A Mol-árfolyam az alapítvány létrehozásának április eleji bejelentése óta több mint 8 százalékkal esett, a vezérigazgató szerint azonban nagy merészség lenne a részvényár mozgását ezzel magyarázni. Pletser Tamás, az Erste gáz- és olajipari elemzője korábban lapunknak úgy számolt, a sajátrészvény-állomány átruházása 75 milliárd forint veszteséget okoz a Mol részvényeseinek. A társaság vezetése azonban nem osztja ezt a nézetet. Simola József pénzügyi vezérigazgató-helyettes azzal érvelt, hogy az alapítvány révén a Mol közvetlen társadalmi felelősségvállaláshoz (CSR) kapcsolódó kiadásai csökkennek. Ilyen szempontból a Moltól erre a célra kiáramló pénzmennyiség nem fog nőni, így a részvényeseket sem éri kár, emiatt nincs is ok arra, hogy kompenzálják őket.

A Mol szerint a befektetőknek garanciát nyújt egyfelől, hogy az alapítvány működése egyértelműen hozzá lesz kötve a Mol fenntarthatósági céljaihoz, amelyektől nem lehet majd eltérni. Másrészt a társaság az osztalékból kifizetett támogatásokon felül is képes lesz a büdzséjéből részvényesi értéknövelő projekteket megvalósítani.

A tájékoztatón Ratatics Péter vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy az üzemanyag-kereslet várhatóan 2022 végére térhet vissza a pandémia előtti szintre, főként a légi közlekedés, valamint a logisztika és a tömegközlekedés lassúbb helyreállása miatt, a lakossági üzemanyagoknál, a benzinnél viszont már idén nyáron is erős keresletnövekedést várnak. A Mol tervei szerint az év végéig minden tizedik kútjuknál lesz e-töltési lehetőség.

Új tagokkal bővült a felügyelőbizottság

Az igazgatóság 5507,3 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 51,7 milliárd forint adózás utáni veszteséggel fogadta el a Mol 2020-as konszolidált beszámolóját, és 18 hónappal meghosszabbította a sajátrészvény-vásárlás lehetőségét is azzal a megkötéssel, hogy a társaság tulajdonában lévő saját részvények együttes névértékének összege egy időpontban sem haladhatja meg a mindenkori alaptőke 25 százalékát. A testület új tagként öt évre beválasztotta a Mol felügyelőbizottságába Nagy Mártont, a jegybank korábbi alelnökét, miniszterelnöki főtanácsadót, valamint a klímapolitikáért felelős államtitkári posztról idén távozott Kaderják Pétert, és Dorkota Lajost, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal korábbi elnökét. | VG