Várhatóan olcsón jut forráshoz a Mol
Szűkszavú közleményben tudatta tegnap, piacnyitás előtt a Mol, hogy újabb forintkötvény-kibocsátásra készül, ezúttal is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési kötvényprogramjában vonna be forrást. Mint írták, minősített befektetők részére, maximum 35,5 milliárd forint összegben, tízéves lejáratú kötvényt bocsátanak ki az elkövetkező napokban. A programon keresztül a Mol már két alkalommal jutott hitelhez, 2019-ben 28,4 milliárd forintnyi kötvényt jegyeztek le piaci befektetők és az MNB, tízéves futamidőre, 1,9 százalékos hozam mellett. Akkor a finanszírozás éves költsége 10 bázisponttal volt alacsonyabb a tízéves magyar állampapír aktuális hozamánál.
Tavaly pedig újabb, 36,6 milliárd forintos kibocsátás következett, szintén tíz évre, amelyért a kötvénybefektetők évi 1,7 százalékos hozamot kapnak a Moltól – ebben az időszakban a hasonló futamidejű magyar állampapír hozama 2,4 százalék volt, jelenleg pedig 2,7 százalék feletti.
„A Mol érthetően megpróbálja kihasználni, hogy olcsón lehet képes az államon keresztül finanszírozni egyes projektjeit, illetve beruházásait” – kommentálta a hírt a Világgazdaságnak Pletser Tamás, az Erste gáz- és olajipari elemzője. A társaság által meghirdetett energetikai átmenetben ugyanis kulcsfontosságú kérdés a finanszírozás. Mint a szakember elmondta, a megújulóenergia-projektek (napelem- vagy szélerőműparkok) 5-10 százalékos tőkearányos megtérülést biztosítanak, viszont rendkívül olcsón finanszírozhatók. Ezzel szemben a magasabb, évi 15-20 százalékos megtérülést hozó upstream projektek finanszírozása egyre költségesebbé vált az utóbbi időszakban.
Pletser Tamás szerint még az sem változtat érdemben a Mol eladósodottsági mutatóin, ha lejegyzik a befektetők a tervezett mennyiség maximumát. Az elemzői várakozások szerint a társaság nettó eladósodottsága a jelenlegi 30 százalékos szint körül marad. Ennek oka, hogy a meghirdetett stratégia alapján a downstream üzletág a következő öt évben nem termel szabad cash flow-t, magyarán az üzletág profitját visszaforgatják a tervezett beruházások finanszírozására.
Az eladósodottság alakulása persze az osztalékfizetéstől is függ – tette hozzá a szakértő –, a várakozás e tekintetben az, hogy a Mol a következő években rendre visszaoszt a nyereségéből a részvényeseknek, ha másért nem, a három 10 százalékos befolyással rendelkező alapítványi tulajdonos elvárása miatt. A Mol Új Európa Alapítvány létrehozásáról csütörtökön számolt be az olajtársaság, a piac meglehetősen negatívan fogadta a hírt, az árfolyam közel 5 százalékkal esett. Az Erste szektorelemzője szerint a tranzakció negatív megítélése mögött az áll, hogy a Mol egy csaknem 100 milliárd forint értékű vagyonelemet helyez át alapítványi tulajdonba, amelyért cserébe minimális (évi 2,2 milliárd forintot kitevő CSR-költségei szűnnek meg) kompenzációt kap csupán. Az elemző számításai szerint a sajátrészvény-állomány átruházása 75 milliárd forint veszteséggel jár a Mol részvényeseinek. Mindemellett az sem pozitív üzenet a befektetők szemszögéből, hogy három, kevésbé transzparens, 10 százalékos tulajdonosa lesz a vállalatnak.
Pletser Tamás hozzátette, várhatóan a most bejelentett kötvénykibocsátás évi költsége is 2 százalék alatt marad, tehát a finanszírozás változatlanul olcsó, hozzátéve, hogy a működési kockázat miatt egyébként a Molnak célszerűbb dollárban növelnie adósságát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.