BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hiába fenyegetett Kína, őrült fegyverkezésbe kezdett az ősellensége: Amerika dörzsölheti a tenyerét – megépül a Taiwan Dome

Laj Csing tajvani elnök szerdán bejelentette, hogy kormánya 40 milliárd dolláros pótlólagos védelmi kiadást tervez több évre elosztva, hogy elrettentse Kínát az inváziótól. A forrásokat amerikai fegyverekre, precíziós rakétákra és a Taiwan Dome légvédelmi rendszer megépítésére fordítják.

Laj Csing-tö tajvani elnök szerdán bejelentette, hogy kormánya 40 milliárd dolláros pótlólagos védelmi kiadást javasol több évre felosztva, hogy ezzel is elrettentse Kínát egy esetleges inváziótól.

Taiwan holds military exercise with tanks, armored vehicles and home-made drones Hiába fenyegetett Kína, őrült fegyverkezésbe kezdett Tajvan – megépül a Taiwan Dome
Tajvani katonák / Fotó: Anadolu via AFP

Tajvan az elmúlt évtizedben növelte védelmi kiadásait a kínai katonai nyomás fokozódása miatt, miközben Donald Trump amerikai elnök kormánya arra ösztönzi Tajpejt, hogy tegyen még többet saját védelme érdekében.

A többletkiadásokat egyebek között amerikai fegyverek beszerzésére fordítják, és megépítenek egy felderítő és elfogó képességgel rendelkező légvédelmi rendszert, a Taiwan Dome-ot – mondta a tajvani elnök, aki szerint a pótlólagos 40 milliárd dollárt nyolc év alatt költik el 2026-tól. A GDP-hez képest a védelmi kiadások a jövő évi 3,3 százalékról a tervek szerint 5 százalékra emelkednek éveken belül.

Ugyancsak szerdán Wellington Koo tajvani nemzetvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a 40 milliárd dollár pótlólagos forrást egyebek között precíziós rakéták vásárlására, illetve olyan rendszerek beszerzésére fordítják, amelyeket az Egyesült Államokkal közösen fejlesztenek ki.

Peking: Tajvan helyzete szerinte nem vita tárgy

Az orosz-ukrán háborúról és kétoldalú kérdésekről is egyeztetett az amerikai és a kínai elnök hétfőn telefonon. Hszi Csin-ping hétfői telefonhívásában egyértelművé tette Donald Trumpnak: Tajvan helyzete szerinte nem vita tárgya, hanem a második világháború utáni nemzetközi rend alapvető eleme.

Hszi Csin-ping pontosan fogalmazott, hogy a sziget visszatérése Kínához Peking világrenddel kapcsolatos víziójának kulcsfontosságú része. A tajvani miniszterelnök erre a kijelentésre reagálva kedden leszögezte, hogy Tajvan demokratikusan megválasztott kormánya határozottan elutasítja Kína álláspontját. 

Komoly anyagi kárral számolhat Japán, miután a miniszterelnöke nekiment Kínának

A kínai kormány 2026 tavaszáig csökkentésre utasította a Japánba közlekedő járatok számát. A lépést azután hozták meg, hogy Tokió kész katonai választ adni, ha Kína megtámadná Tajvant. A kínai turisták tömeges útlemondása és a járatritkítások több milliárd dolláros veszteséget okozhatnak Japánnak.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.