Elveszti fizetési funkcióját a készpénz

A forgalomban lévő készpénzállomány átlagos értéke az idei első negyedévben 11,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatát, és március 31-én 7265,5 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint

a forgalomban lévő bankjegyek értéke 7171,9 milliárd forint, mennyisége 591,6 millió darab volt március végén. Ez értékben 9,12 százalékos, a mennyiséget tekintve pedig 6,63 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

A jegybank értékelése szerint a készpénzállomány erőteljes növekedése a koronavírus-járvány első hullámakor, tavaly márciusban tapasztalt kiugró keresleti sokk következménye. Ezt azonban a hazai készpénzforgalmi adatok csak részben támasztják alá. Való igaz, hogy a forgalomban lévő bankjegyek száma 2020 első negyedévének végére 554,8 millió darabra nőtt, és az éves összevetésben 8,4 százalékos növekedés magasabb, mint az azóta eltelt 12 hónap bővülése. Ha viszont a forgalomban lévő bankjegyek értékének növekedését nézzük, azt látjuk, hogy

2020 március végére éves szinten csak 12,7 százalékos volt a címletérték-bővülés, ennél magasabb, 14,6 százalékos növekedést mért a jegybank a 2019 első negyedévét megelőző 12 hónap alatt.

Ötéves intervallumban a készpénzes fizetésben oly fontos váltópénzek számának emelkedése meredeken elmarad a 88 százalékos növekedést produkáló húszezresekétől, azaz a készpénzállomány egyre nagyobb része immár nem fizetési, hanem tartalékolási célt szolgál. Miközben öt év alatt (a pótlásokat nem számítva) 118,5 millió új húszezer forintos került a piacra, a második legjobb eredményre képes – szintén tartalékolásra alkalmas – tízezer forintos bankjegyek száma mindössze 16,4 százalékkal, 25,6 millió darabbal bővült, jelenleg 182,1 millió darab forog a piacon. A tízezresek súlya a címletértékben 34,6 százalékról 25,4 százalékra süllyedt.

Öt év alatt az ötezer forintosokból 3,3 millió darabbal nőtt a forgalomban lévő mennyiség, ami 12,6 százalékos bővülés, ám tavaly éppen ennek a címletnek csökkent a legjobban, 1,4 millióval a darabszáma. Nem kímélte az átalakulás a kétezer forintosokat sem: a forgalomban lévő szürkésbarna bankjegyek száma az elmúlt egy év alatt 900 ezerrel csökkent, így a kereskedelmi forgalomban elérhető 23,9 millió kétezres mindössze 900 ezer darabbal több, mint öt évvel ezelőtt. A leggyakrabban használt klasszikus váltópénzünkből, az ezerforintosból 2021. március végén 69,8 millió volt forgalomban, ez ötéves időtartamban 4,4 millió darabos, 6,7 százalékos bővülés, a növekedésből egymillió darab az elmúlt 12 hónap eredménye.

A statisztikai adatokból úgy fest, lassan elérkezik az ideje annak, hogy a korábbi 200 forintos bankjegyhez hasonlóan az 500 forintos is érmeként éljen tovább. Az 500 forintos bankjegyből 2017-ben még 39,5 millió darab forgott, ám ma már 6,5 millióval kevesebb, 33 millió darab van forgalomban – még annak ellenére is, hogy az elmúlt 12 hónapban az ötszázas bankjegyek számának bővülése még az ezerforintosokét is megelőzte.

Az érmékből sok nincs is meg

A jegybanki statisztika szerint ötéves intervallumban a forgalomban lévő fémpénzek száma és értéke viszonylag egységesen 30 százalékos mértékben bővült – 2129,8 millió darab érme van forgalomban, ennek az összértéke 82 milliárd forint –, ám az adatok alapján fontos látni, hogy az érmék esetében a legnagyobb a veszteség: a bankjegyekhez képest az elejtett, eltűnt pénzérmék többszöröse nem kerül vissza soha a kereskedelmi forgalomba.

Címlapkép: Shutterstock