BUX 50,904.91
-1.00%
BUMIX 4,315.39
+1.05%
CETOP20 2,297.16
-0.29%
OTP 17,380
-1.22%
KPACK 11,800
-29.76%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,700
0.00%
-3.48%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,365
-1.09%
0.00%
-0.48%
+2.06%
+3.60%
OPUS 230.5
+3.83%
+1.19%
+2.78%
-1.39%
OTT1 149.2
0.00%
+0.84%
MOL 2,410
-0.99%
-2.89%
ALTEO 1,715
+0.29%
+3.36%
-1.23%
EHEP 1,765
-0.28%
+0.41%
+1.77%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+3.59%
+0.70%
+4.00%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
-3.17%
+1.35%
+1.23%
-2.35%
NUTEX 16.06
-0.12%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Elveszti fizetési funkcióját a készpénz

Egyre inkább elvesztik fizetési funkciójukat a bankjegyek és a pénzérmék: a forgalomban lévő 7172 milliárd forintnyi készpénz 70,7 százaléka a döntően megtakarítást szolgáló húszezer forintos bankjegyekben van – öt éve ez az arány még csak 59,7 százalék volt.

A forgalomban lévő készpénzállomány átlagos értéke az idei első negyedévben 11,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatát, és március 31-én 7265,5 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint

a forgalomban lévő bankjegyek értéke 7171,9 milliárd forint, mennyisége 591,6 millió darab volt március végén. Ez értékben 9,12 százalékos, a mennyiséget tekintve pedig 6,63 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

graf vg pénz címlet

A jegybank értékelése szerint a készpénzállomány erőteljes növekedése a koronavírus-járvány első hullámakor, tavaly márciusban tapasztalt kiugró keresleti sokk következménye. Ezt azonban a hazai készpénzforgalmi adatok csak részben támasztják alá. Való igaz, hogy a forgalomban lévő bankjegyek száma 2020 első negyedévének végére 554,8 millió darabra nőtt, és az éves összevetésben 8,4 százalékos növekedés magasabb, mint az azóta eltelt 12 hónap bővülése. Ha viszont a forgalomban lévő bankjegyek értékének növekedését nézzük, azt látjuk, hogy

2020 március végére éves szinten csak 12,7 százalékos volt a címletérték-bővülés, ennél magasabb, 14,6 százalékos növekedést mért a jegybank a 2019 első negyedévét megelőző 12 hónap alatt.

Ötéves intervallumban a készpénzes fizetésben oly fontos váltópénzek számának emelkedése meredeken elmarad a 88 százalékos növekedést produkáló húszezresekétől, azaz a készpénzállomány egyre nagyobb része immár nem fizetési, hanem tartalékolási célt szolgál. Miközben öt év alatt (a pótlásokat nem számítva) 118,5 millió új húszezer forintos került a piacra, a második legjobb eredményre képes – szintén tartalékolásra alkalmas – tízezer forintos bankjegyek száma mindössze 16,4 százalékkal, 25,6 millió darabbal bővült, jelenleg 182,1 millió darab forog a piacon. A tízezresek súlya a címletértékben 34,6 százalékról 25,4 százalékra süllyedt.

graf vg pénz címlet

Öt év alatt az ötezer forintosokból 3,3 millió darabbal nőtt a forgalomban lévő mennyiség, ami 12,6 százalékos bővülés, ám tavaly éppen ennek a címletnek csökkent a legjobban, 1,4 millióval a darabszáma. Nem kímélte az átalakulás a kétezer forintosokat sem: a forgalomban lévő szürkésbarna bankjegyek száma az elmúlt egy év alatt 900 ezerrel csökkent, így a kereskedelmi forgalomban elérhető 23,9 millió kétezres mindössze 900 ezer darabbal több, mint öt évvel ezelőtt. A leggyakrabban használt klasszikus váltópénzünkből, az ezerforintosból 2021. március végén 69,8 millió volt forgalomban, ez ötéves időtartamban 4,4 millió darabos, 6,7 százalékos bővülés, a növekedésből egymillió darab az elmúlt 12 hónap eredménye.

A statisztikai adatokból úgy fest, lassan elérkezik az ideje annak, hogy a korábbi 200 forintos bankjegyhez hasonlóan az 500 forintos is érmeként éljen tovább. Az 500 forintos bankjegyből 2017-ben még 39,5 millió darab forgott, ám ma már 6,5 millióval kevesebb, 33 millió darab van forgalomban – még annak ellenére is, hogy az elmúlt 12 hónapban az ötszázas bankjegyek számának bővülése még az ezerforintosokét is megelőzte.

Az érmékből sok nincs is meg

A jegybanki statisztika szerint ötéves intervallumban a forgalomban lévő fémpénzek száma és értéke viszonylag egységesen 30 százalékos mértékben bővült – 2129,8 millió darab érme van forgalomban, ennek az összértéke 82 milliárd forint –, ám az adatok alapján fontos látni, hogy az érmék esetében a legnagyobb a veszteség: a bankjegyekhez képest az elejtett, eltűnt pénzérmék többszöröse nem kerül vissza soha a kereskedelmi forgalomba.

 

Címlapkép: Shutterstock

Kapcsolódó cikkek