Májusra helyreállt a lakosság fizetőképessége

D. Z. | Nem csak a válság miatt esett vissza hazánkban a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly – derül ki az Intrum jelentéséből. A lakosság lakáshitelből és babaváró hitelből többet vett fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nőtt hitelállomány. Miközben az új hitelkihelyezések volumene összességében 8,7 százalékkal csökkent, addig a lakossági hitelállomány nőtt, egyes hiteltípusokból pedig jóval többet vettek fel az emberek, mint egy évvel korábban.

A teljes lakossági hitelállomány az egyik összetevője az Intrum és a GKI fizetőképességi indexének. Az index 2020 áprilisában évtizedes mélypontra zuhanva 18,9 pontra esett a koronavírus-járvány és a lezárások első hulláma miatt, a második negyedév végére pedig 28,5-es átlagot ért el. A mutató csökkenését akkor elsősorban a munkanélküliség megugrása és a vállalatoknál bevezetett költségcsökkentés, például a bérek megvonása okozta. Ebből a szempontból azóta jelentős javulást tapasztalhattunk, mivel enyhítették a korlátozásokat, a cégek alkalmazkodtak a járványhelyzethez, és az állami intézkedések – például a bérpótlék és az adókedvezmények – jótékony hatásúak voltak. Idén, az első negyedévben már nagyrészt helyreállt a lakosság fizetőképessége, bár a 2019-es szintet még nem érte el. A negyedévben átlagosan 39,07 pont volt a fizetőképességi index értéke, márciusban 42,57 ponton állt, ami a válság kezdete óta a legmagasabb érték volt.

„A gazdasági visszaeséshez viszonyítva a hitelezés volumene az államilag támogatott hitelek következtében enyhén csökkent, ezek már az elmúlt egy-két évben is dominálták a piacot” – mondta Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatója. Véleménye szerint jövőre nőhet a lakosság hitelfelvételi kedve, miközben a hitelmoratórium megszűnése miatt megugorhat a nem teljesítő hitelek aránya.