BUX 51,268.65
+1.07%
BUMIX 4,277.37
-0.33%
+1.88%
OTP 17,580
+1.71%
KPACK 9,000
-1.64%
0.00%
0.00%
+0.26%
+1.68%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,350
-1.10%
0.00%
0.00%
+0.59%
-2.69%
-1.32%
+0.47%
-3.64%
+0.77%
OTT1 149.2
0.00%
-0.83%
MOL 2,456
+0.90%
+6.54%
ALTEO 1,760
+2.92%
-2.44%
0.00%
EHEP 1,740
-1.42%
0.00%
-1.11%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.27%
-0.59%
-3.88%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
+2.50%
-0.44%
+3.05%
+5.65%
-1.54%
NUTEX 16.18
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Megjött az ügyfelek igénye a digitális bankolásra

Jótékonyan hatott a pandémia a globális digitalizációs és fintech folyamatokra.

Jótékonyan hatott a pandémia a globális digitalizációs és fintech folyamatokra. A szolgáltatóknak sikerült megtartani, sőt bizonyos szegmensekben még növelni is az ügyfeleik számát, s a tranzakcióikat. Természetesen, voltak kárvallottjai is az időszaknak, a hitelezéssel és az utazáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó intézmények kihívásokkal szembesültek.

A nyertes oldalon egyértelműen az online kereskedelem és az azokat kiszolgáló pénzügyi szolgáltatók állnak

– mondta Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az MNB finTech és digitalizációs jelentésének bemutatóján.

Az európai fintech szolgáltatók száma 2013-hoz képest 3,5-szörösére emelkedett, s a szolgáltatási területük is alaposan kibővült: míg a kezdeti szakaszban döntően csak fizetési szolgáltatást nyújtó cégekkel találkoztunk, addig ma már az olyan elosztott főkönyvi technológiával (DLT) működő megoldások fejlesztésével foglalkozó területeken is szép számmal találunk fejlesztéseket, mint a blockchain, de számos fejlesztés indult a szabályozó elvárások technikai meglépésére is (Regtech).

A digitalizáció egyre inkább stratégiai fontosságúvá válik a bankszektorban.

A leginkább ugyanakkor jellemzően a biztonsági – a kiberbiztonsági és az adatvédelmi – területeken nőttek a bankok körében. Aligha véletlen ez a fókusz, hiszen a járványidőszakban a kibertámadások legnagyobb része – 25,3 százaléka – épp a pénzügyi és biztosítási területet érintette.

A pandémia nyomán ugyanakkor a szabályozók is gyorsan reagáltak a megváltozó igényekre, amelyek például a távoli ügyfélelérés lehetőségét igényelték, ugyanakkor – ismerte el Szombati Anikó – a globális szabályozói válasz megalkotásában az egységes megközelítés hiányzik, miközben fontos a pénzügyi szabályozások összehangolása más gazdaságszerkezeti ágakkal is – mint az adó- vagy épp versenypolitika.

Fotó: Shutterstock

Magyarországon már több, mint 130 fintech tevékenységgel foglalkozó, aktívan működő céget tartanak nyilván, amelyek közel 6000 főt foglalkoztatnak. Ugyanakkor a hazai fintech cégek jellemzően mikro- vagy kisvállalkozások, amelyek 90 százalékban üzleti megoldásokat kínálnak b2b fókusszal. Azaz döntően a bankok és egyéb szolgáltatók partnereiként jelennek meg a piacon.

A hazai fintech cégek jövedelmezősége magas és javuló tendenciát mutat. A cégek összesített árbevétele 2019-ben már több, mint 130 milliárd forint volt, a forgalom több, mint fele exportpiacokról származott.

A hazai bankszektor digitalizációs felkészültségében érdemi javulás történt. A belső működés digitalizálására az elmúlt évben kevesebb erőforrás jutott – bár ez némileg cáfolja, hogy eközben a bankok szinte minden munkakörben biztosítják a távoli munkavégzés lehetőségét, van bank, ahol a dolgozók 90 százaléka tud távmunkában dolgozni.

A koronavírus-helyzetre válaszul a cégek inkább a digitális termékfejlesztésre és az ügyfélkapcsolatokra koncentráltak – ezen területeken a korábbi MNB jelentés még jelentős elmaradást jelzett. Ugyanakkor a jegybank szerint hosszabb távon kiemelt fontosságú lesz a belső rendszerek és folyamatok fejlesztése, automatizálása.

A fejlesztések nyomán a bankok közel fele egyelőre még annak költségeit érzi és nem a hasznát, ugyanakkor az MNB szerint kedvező, hogy a válaszadó bankok 18,5 százalékánál már 20 százalékot meghaladó mértékű költségcsökkenést jelentett a digitalizáció.

A fejlesztéseket eddig hátráltatta, hogy

a hazai ügyfélkör nem igazán nyitott a digitális fejlesztésekre.

Ebben markáns változás következett be, ötből négy banki ügyfél már használ digitális megoldásokat, s fontos ismérv az is, hogy a 65 év feletti ügyfelek többsége is úgy véli, hogy a pandémia okozta változások a digitális ügyintézés felé mozdulásban tartósak lesznek. A lakossági ügyfelek 44 százaléka jellemzően online intézi pénzügyeit, a döntően fióki ügyintézés részaránya 18 százalékra csökkent – a vállalati ügyfelek ügyleteiben némileg magasabb a fióki ügyintézés, de az elmozdulás ott is markánsnak mondható a digitalizáció irányába – a cégek több, mint 70 százaléka nyitott erre.

A digitális termékfejlesztések mellett elterjedtek a banki ügyintézést támogató digitális felületek – a pénzintézetek több, mint 70 százaléka kínál digitális számlanyitást és magas az online személyi hitel igénylést biztosító bankok aránya.

Látványosan nőtt az online folyószámla zárás lehetőségét kínáló bankok aránya – ez a szolgáltatás Szombati Anikó szerint paradox módon nagyban segíti azt, hogy az ügyfelek merjenek számlát nyitni más hitelintézetnél. Lényegében a nulláról húsz százalék körébe emelkedett a digitális befektetési számla nyitás lehetősége. Az MNB szerint a következő hónapok nagy fejlődési potenciállal bíró területe a vállalati hiteligénylés meggyorsítása lehet. A jegybank ugyancsak fejlesztendőnek tartja a ügyfélértesítések digitális csatornára terelését.

Az MNB idén először a biztosítók digitális felkészültségét is górcső alá vette. Megállapításaik szerint

a hazai biztosítók digitalizációs szintje a bankrendszerhez hasonlóan közepesnek mondható: a biztosítási termékek és a működést támogató háttérrendszerek többnyire digitalizáltak, viszont a belső folyamatok egyértelműen fejlesztésre szorulnak.

Az ügyféloldalon a legnépszerűbb lakossági termékek már szinte teljes mértékben elérhetőek online módon, s jól állnak a biztosítók a megtakarítási és sima életbiztosítások terén. Ahol komoly lemaradást érzékel a jegybank, az a vállalati biztosítások piaca.

Kapcsolódó cikkek