Többfrontos harcot folytat Kína az ipari profitért

Faragó József | Joe Biden amerikai elnök kereskedelmi biztosa, Katherine Tai szerda este tartotta első konferenciabeszélgetését Liu He kínai miniszterelnök-helyettessel, a téma természetesen a kereskedelmi háború volt. A virtuális találkozóról részleteket nem közöltek, s egyelőre egyik fél sem jelentett be áttörést a status quo vonatkozásában, de az évek óta húzódó vitában már a tárgyalások ténye is reményt keltő.

Kína legnagyobb problémája azonban jelenleg nem az Amerikával vívott vámháború, hanem a nyersanyagpiaci spekuláció, amely az áprilisi ipari profitszámokra is keményen rányomta a bélyegét. A kínai ipari vállalatok eredménybővülése érezhetően lassult az előző hónapban, ez a magas nyersanyagárakkal és a fogyasztási cikkek szegmensének gyengébb teljesítményével magyarázható. A kínai ipari vállalatok eredménye a márciusi 92,3 százalékos év/év alapú növekedés után áprilisban csak 57 százalékkal bővült, megközelítve a 769 milliárd jüant (120,5 milliárd dollár). A kínai statisztikai hivatal sajtóreferense meg is jegyezte, hogy a vállalati teljesítmények javulása továbbra is egyenetlen. A mániás spekuláció megfékezésére hagyományosan a monetáris politika szigorításával szoktak válaszolni a döntéshozók – emlékeztetett Miró József, az Erste vezető elemzője, hozzátéve: a mostani helyzetben Kína inkább a szabályozói változtatások mellett tette le a voksát. A recesszióból való felépülés megőrzését szem előtt tartva a monetáris politika az elmúlt hónapokban gyakorlatilag változatlan maradt, míg az inflációs félelmek és a spekulációs hullám okozta kockázatok ellen számos szabályozói szigorítást eszközölt a kínai vezetőség. Egyebek között megnehezítették a nyersanyagpiaci spekulációt, börtönnel fenyegetve a benne részt vevőket. Ismét fontolóra vették az ingatlanadó bevezetését, korlátozták a kriptodevizák bányászatát és fizetőeszközként való alkalmazását, és több városban megemelték a jelzáloghitelek kamatrátáját.

Vannak azért pozitív fejlemények is a kínai gazdaság számára. Még a koronavírus-járvány előtt a vámháború egyik következményeként több amerikai vagy az Egyesült Államokkal üzletelni kívánó vállalat kezdte elvinni ellátási láncának egy részét Kínából – magyarázta Józsa Bence, az Equilor elemzője. A kivonuló cégek a gyártásuk jó részét Vietnámba és Indiába telepítették át. Ám most mindkét országban tombol a koronavírus-járvány, ezért egyre több cég dönthet úgy, hogy mégiscsak Kínában termel. A helyzetből Kína profitálhat, attól füg­gően, hogy meddig marad ilyen súlyos a járványhelyzet ebben a két országban. A kínai export növekedése jelenleg 20-40 százalékos, ami, ha beindulnak a vietnámi és indiai üzemek, az év második felében sokat lassulhat. Ám változatlan járványhelyzet esetén tartós maradhat a kínai növekedés.

Áprilisban

120,5

milliárd dollár nyereséget termeltek a kínai iparvállalatok