Ezúttal hozta a papírformát az OPEC+

A várakozásoknak megfelelően és a korábban vázolt ütemterv szerint járt el tegnapi virtuális ülésén az OPEC+. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, kiegészülve Oroszországgal, az olajtermelés napi 840 ezer hordós növeléséről határozott július hónapra vonatkozóan. A hírre, sőt már azt megelőzően, az amerikai irányadó kőolajtípus (WTI) jegyzésára 3,5 százalékkal, 2018 novembere óta nem látott magas szintre emelkedett, a Brent kurzusa pedig 2,7 százalékkal erősödött.

Az emelkedést támogatta az OPEC+ kommunikációja a járvány alatt felhalmozott olajkészletek erős visszaeséséről és a trend 2021 második felére várható folytatódásáról. A készletek csökkenését látva úgy vélik, a piacon nem okozna zavart, ha az iráni kapacitás is visszatérne a kínálati oldalra. Amire már készülnek is: Mohammad Barkindo, az OPEC főtitkára nem tart a nagyobb iráni olajkínálat negatív hatásától, mivel a perzsa állam exportját rendezett módon engednék vissza a piacokra.

A 840 ezer hordós kínálatbővítéssel három lépcsőben, napi 2,1 millió hordós mennyiséggel bővül a kartell termelése május–júliusban. A piacra kerülő többletvolumennek lesz helye bőven, erre utalt Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes azzal, hogy a globális kereslet napi egymillió hordóval haladja meg az értékesített mennyiséget. Az OPEC és Oroszország tegnapi döntése után már csak 5,8 millió hordónyi napi kapacitás marad visszatartva. A határozatot követő első híradások egyelőre nem szóltak a termelés augusztustól érvényes szabályozásáról, hiszen ezt nagymértékben befolyásolhatják Washington és Teherán egyeztetései. Az OPEC+ szakértői megerősítették a korábbi előrejelzéseket, amelyek szerint 2021-ben jókora, hatmillió hordós napi ugrás várható az olajkeresletben, ahogy a világ maga mögött hagyja a pandémiát. A negyedik negyedévben a világ olajigénye felszökhet napi 99 millió hordóra is – jelezték.

Tegnap Irak, az OPEC második legnagyobb súlyú országa publikálta exportadatait: májusban a napi olajkivitele 2,9 millió hordó volt, vagyis stagnált áprilishoz képest. Ezzel májusban 5,88 milliárd dollár bevétele keletkezett, az értékesítés átlagára 65,46 dollár volt hordónként. A Reuters tegnapi elemzése szerint az OPEC-államok és Oroszország lehetnek a nyertesei a Shellt sújtó, precedensértékűnek tartott múlt heti bírósági döntésnek. A holland olajvállalatot a bíróság elsőfokú döntése saját és beszállítói károsanyag-kibocsátásának 45 százalékos csökkentésére kötelezte 2030-ig. Nem jobb a helyzet az egyébként fellebbezést ígérő Shell amerikai riválisánál sem: az Exxon részvényesei (klímaaktivista befektetők által támogatva) két olyan tagot delegáltak az igazgatóságba, akik a tisztább energiaforrások kiaknázásában látják a vállalat jövőjét, és nem az olajszektorban.

A piaci viszonyok átrendezésére alkalmas bírósági döntésnek már látszanak a lehetséges nyertesei: ­Szaúd-Arábia és Oroszország, valamint a két állam vezető termelői, a Saudi Aramco, az Abu Dhabi National Oil Company, valamint a Gazprom és a Rosznyefty. A globális olaj- és gázkereslet messze van még a csúcstól, ha a nemzetközi olajvállalatoknak nem lesz lehetőségük beruházásokra, akkor új szereplőkre lesz szükség – érvelt Amrita Sen, az Energy Aspects tanácsadója a hírügynökségnek. A Saudi Aramco természetesen nem áll hasonló presszió alatt, az arab királyság ugyanakkor távlati célként megjelölte a megújulóenergia-használat arányának számottevő növelését. A Gazprom egyenesen a földgázkereslet növekedésére számít a következő évtizedekben, szerinte az energiamixben nagyobb lehet a földgáz súlya, mint a megújulóké. A nyugati olajcégek a globális olajtermelés 15 százalékát uralják, míg az OPEC és Oroszország együttes súlya 40 százalékos.