A WD és a Kioxia a Reuters értesülései szerint szeptember közepére tisztázzák a megszellőztetett a csipipari fúzió részleteit, az új céget az amerikaiaik vezére, David Goeckeler vinné tovább. Az egyesülés az autóipari csiphiányra nem lenne hatással, viszont a szinergiák révén felpörgetné a főként az okostelefonokban, interneten vezérelt eszközökben (IoT) és számítógépekben használatos, energiát az adattároláshoz nem igénylő NAND memóriacsipek kínálatát, nem beszélve arról, hogy a cégek nyereségtermelő képességét is jelentősen javítaná.
Az 5G-s mobilhálózatok kiépítéséhez és a járvány miatt előtérbe került otthoni munkavégzés fokozott számítástechnikai igényének és a szerverparkok által támasztott kereslet kielégítéséhez nélkülözhetetlen NAND csipek első számú gyártója jelenleg a dél-koreai Samsung a 33 százalékos világpiaci részesedésével. A TrendForce piackutató listáján őt a Kioxia és a Western Digital követi 19, illetve 15 százalékkal. Meghatározó szereplő rajtuk kívül a dél-koreai SK Hynix, az amerikai Micron és Intel.
William Kerwin, a Morningstar elemzője szerint mindenki jól jár, ha a Kioxiát 20 milliárd dolláros értéken veszik számításba a részvénycserés ügyletben: úgy a többségi tulajdonos amerikai Bain Capital és a korábbi anyacég, a Toshiba 40 százalékos tulajdonában lévő Kioxia, mint a WD részvényesei. Utóbbiak lelkesedését a hírre 12 százalékot ugró árfolyam is jelzi. A Kioxia fejlődéséhez azonban más út is járható, a cég tőzsdei bevezetése a pandémia miatt tavaly lekerült a napirendről, de az IPO-terve bármikor leporolható.
Kerwin szerint a piacot jellemző konszolidációt tekintve logikus és a WD helyzetét jelentősen erősítő lépés lenne a fúzió, egyrészt amiatt, hogy a két cég eleve régi partnere egymásnak (közös gyáruk is van Japánban), másrészt amiatt, hogy a riválisok is mozgolódnak: elég arra gondolni, hogy engedélyezési eljárás alatt áll az SK Hynixnek az Intel NAND csipgyártó üzletágára tavaly októberben tett 9 milliárd dolláros vételi ajánlata, amellyel 23 százalékosra növelhetné világpiaci részesedését.
Nem kérdés, hogy ehhez hasonlóan a Western Digital–Kioxia frigy részleteit és piaci hatásait is tüzetesen megvizsgálja majd az amerikai, a kínai és az európai versenyhatóság. Elég egyiküknek nemet mondani, máris ugrik az üzlet, ám ilyenkor a felek kellő rugalmasságról szoktak tanúbizonyságot tenni, hogy megszerezzék a jóváhagyásokat. A közelmúltban több óriásüzletet hiúsult meg a monopóliumellenes fellépés miatt. Az amerikai Qualcomm például 2018-ban 44 milliárd dollárért vitte volna az autóipari csipek gyártásában élenjáró holland NXP Semiconductorst, de ezt a kínaiak nem nézték jó szemmel.
Donald Trump amerikai elnök pedig szintén 2018-ban azt vétózta meg, hogy a Qualcommot megvegye a szingapúri–amerikai Broadcom, amely pedig még az ázsiai székhelyét is otthagyta az üzlet kedvéért – mindhiába. Európa is a kerékkötője volt már több ügyletnek is, most épp a brit versenyhatóság fúrja gőzerővel az amerikai Nvidiának az angol ARM csiptervező cégre tett 40 millió dolláros ajánlatát. Múlt pénteken jelezték, hogy erre nem adják áldásukat, de hagytak időt a feleknek a további megoldáskereséshez. Az ARM a világ legnagyobb grafikai és mesterségesintelligencia-csipeket tervező vállalata, érthető tehát a kiemelt védelem, noha a cég 2016 óta a japán SoftBank befektetési társaság tulajdonát képezi.
