Bekövetkezett, amitől Zelenszkij félt; új ország vezeti be az eurót – a legolvasottabb májusi cikkek a nemzetközi gazdaságról
Május végén az Európai Unió döntött Ukrajnáról és ideiglenesen visszaállította az ukrán mezőgazdasági termékek kvótáit. A döntéstől joggal tartott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ugyanis ez tovább súlyosbította a háború sújtotta gazdaság helyzetét. A szigorítás június 6-án lépett életbe. Brüsszel azonban rögtön engedékeny hangot ütött meg és jelezte, hogy valóban csak átmeneti lépésről van szó.
Hozzátették, hogy dolgoznak már az EU-Ukrajna mélyreható és átfogó kereskedelmi övezet felülvizsgálatán, ezért a visszaállított kvóták csak 2025 végéig hatályosak. Ez pedig azt is jelenti, hogy Ukrajna az unióba exportált, szokásos éves mennyiségének csak a 7/12-ed része érintett.
Bulgáriában bevezetik az eurót: a lakosság ellene van, de akkor is megteszik
Az Európai Parlament július 8-án hagyta jóvá, hogy Bulgária bevezesse az eurót. Az ehhez szükséges jogszabályokat az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) még aznap el is fogadták. Bulgária csatlakozásával az euróövezeti országok száma 2026. január 1-jétől huszonegyre emelkedik. A döntést viszont egy Eurobarometer-felmérés előzte meg, mégis hogyan vélekednek Bulgária lakosai arról, hogy a kisebbségi kormány bevezetné az eurót.
A felmérésből az derült ki, hogy az euró bevezetését a bolgárok kevesebb mint fele támogatja.
A bolgárok 50 százaléka ellenzi az euró bevezetését és csak 43 százaléka támogatja. Ezzel Bulgária azon öt EU-tag közé került, ahol a többség nem akarja az eurót.
Egy biciklinél is olcsóbban adta az autót a Szegedre költöző kínai Byd
Az autóárak világszerte emelkednek, de az inflációs hullám ellenére a BYD pont az ellenkező irányba haladt májusban. A kínai autógyártó 22 elektromos és hibrid modelljének árát csökkentette a tavasz végén, így népszerű Seagull elektromos járművének ára egy felső kategóriás országúti kerékpár ára alá esett. Mindez első pillantásra kétségbeesett kísérletnek tűnhetett az eladások fellendítésére egy lassuló piacon, de a dolgok mélyére ásva teljesen más kép rajzolódott ki.
A legtöbb autógyártó óvatosan reagálna a lassulásra, csökkentené a termelést és mérsékelné a kedvezményeket. A BYD azért engedheti meg magának a támadó fellépést, mert egyedi költségstruktúrája a vertikális integrációban gyökerezik. Maga gyártja az akkumulátorait, tervezi a chipjeit és szigorúan ellenőrzi a működését. Amikor a riválisok árat csökkentenek, az náluk a törékeny árrések rovására megy.
A svéd kormánynak a magyar Gripenek sem szentek – magas szintű, súlyos mutyira derülhetett fény
Május közepén finoman szólva is aggályos hír jelent meg a svéd médiában a svéd kormányzat érintettségéről egy feltételezett bennfentes kereskedelem kapcsán. Ráadásul a kifogásolt ügyletnek magyar vonatkozása is van, hiszen magyar vadászgép beszerzéséhez kötődik. A hírt megelőző időszakban rendre előkerülnek különböző részvényvásárlási esetek a liberális-konzervatív irányultságú svéd kabinetről, amelyeket a gyakorlat szerint az ideológiájukban baloldali sajtótermékek hoznak nyilvánossága.
A botrány egy nappal azelőtt robbant ki, hogy Magyarország és Svédország aláírta a négy új Gripen vadászgép beszerzéséről szóló szerződést.
Diana Janse államtitkár 2024. február 22-én Saab részvényeket vásárolt, majd másnap jelentős értéknövekedés következett a magyar megállapodás és a későbbi fegyverkezési hullám miatt.
A svéd külügy és más minisztériumok közvetlenül részt vettek a Gripen-üzlet előkészítésében, ezért a tranzakció komoly kérdéseket vetett fel a bennfentes információk lehetséges felhasználásáról. A svéd jogászok szerint az ügy alááshatta a kormányzatba vetett bizalmat, még akkor is, ha Janse tagadta, hogy előzetes információ birtokában járt volna el.
Ennyi volt: kivonul Romániából a német cég, mindenkit kirúgnak
A Schumag AG, a német precíziós alkatrészek gyártója úgy döntött, hogy felszámolja és törli romániai leányvállalatát a cégnyilvántartásból, miután az anyavállalat 2024 októberében fizetésképtelenné vált. A romániai egységnél megkezdték a kollektív felmondási eljárást, és az ügyvezetői és gazdasági igazgatói pozíció kivételével minden állást megszüntetnek. A vállalat 2023-ban 14,2 millió lej nettó forgalmat ért el, ám harmadik éve zárta veszteséggel az évet, több mint egymillió lej mínusszal.
A Schumag Románia tavaly átlagosan 55 alkalmazottat foglalkoztatott. A cég 2023 szeptemberében jelentette, hogy jelentős kibertámadás érte, miután a müncheni rendőrség figyelmeztette őket a sötét weben zajló gyanús tevékenységre. Az anyavállalat ezt követően átszervezést indított, amely 2025 januárjára zárult le, és amelyben a gyenge értékesítési adatokat és a kibertámadást jelölték meg okként. A kibertámadások egyre szélesebb körű kockázatot jelentenek, amit az is mutat, hogy a dark weben 370 ezer magyar és világszerte mintegy 500 millió Facebook-felhasználó személyes adatai bukkantak fel a Quadron elemzése szerint.
