Bekövetkezett, amitől Zelenszkij félt; új ország vezeti be az eurót – a legolvasottabb májusi cikkek a nemzetközi gazdaságról
Május végén az Európai Unió döntött Ukrajnáról, és ideiglenesen visszaállította az ukrán mezőgazdasági termékek kvótáit. A döntéstől joggal tartott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ugyanis ez tovább nehezítette a háború sújtotta gazdaság helyzetét. A szigorítás június 6-án lépett életbe. Brüsszel azonban rögtön engedékeny hangot ütött meg, és jelezte, hogy valóban csak átmeneti lépésről van szó.
Hozzátették, hogy dolgoznak már az EU–Ukrajna mélyreható és átfogó kereskedelmi övezet felülvizsgálatán, ezért a visszaállított kvóták csak 2025 végéig hatályosak. Ez pedig azt is jelenti, hogy Ukrajna az unióba exportált, szokásos éves mennyiségének csak a 7/12 része érintett.
Bulgáriában bevezetik az eurót: a lakosság ellene van, de akkor is megteszik
Az Európai Parlament július 8-án hagyta jóvá, hogy Bulgária bevezesse az eurót. Az ehhez szükséges jogszabályokat az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) még aznap el is fogadták. Bulgária csatlakozásával az euróövezeti országok száma 2026. január 1-jétől huszonegyre emelkedik. A döntést egy Eurobarometer-felmérés előzte meg azt vizsgálva, hogyan vélekednek Bulgária lakosai arról, hogy a kisebbségi kormány bevezetné az eurót.
A felmérésből az derült ki, hogy az euró bevezetését a bolgárok kevesebb mint fele támogatja.
A bolgárok 50 százaléka ellenzi az euró bevezetését, és csak 43 százaléka támogatja. Ezzel Bulgária azon öt EU-tag közé került, ahol a többség nem akarja az eurót.
Egy biciklinél is olcsóbban adta az autót a Szegedre költöző kínai BYD
Az autóárak világszerte emelkednek, de az inflációs hullám ellenére a BYD pont az ellenkező irányba haladt májusban. A kínai autógyártó 22 elektromos és hibrid modelljének árát csökkentette a tavasz végén, így népszerű Seagull elektromos járművének ára egy felső kategóriás országúti kerékpár ára alá esett. Ez első pillantásra kétségbeesett kísérletnek tűnhetett az eladások fellendítésére egy lassuló piacon, de a dolgok mélyére ásva teljesen más kép rajzolódott ki.
A legtöbb autógyártó óvatosan reagálna a lassulásra, csökkentené a termelést és mérsékelné a kedvezményeket. A BYD azért engedheti meg magának a támadó fellépést, mert egyedi költségstruktúrája a vertikális integrációban gyökerezik. Maga gyártja az akkumulátorait, tervezi a csipjeit, és szigorúan ellenőrzi a működését. Amikor a riválisok árat csökkentenek, az náluk a törékeny árrések rovására megy.
A svéd kormánynak a magyar Gripenek sem szentek – magas szintű, súlyos mutyira derülhetett fény
Május közepén finoman szólva is aggályos hír jelent meg a svéd médiában a svéd kormányzat érintettségéről egy feltételezett bennfentes kereskedelem kapcsán. Ráadásul a kifogásolt ügyletnek magyar vonatkozása is van, hiszen magyar vadászgép beszerzéséhez kötődik. A hírt megelőző időszakban rendre előkerülnek különböző részvényvásárlási esetek a liberális-konzervatív irányultságú svéd kabinetről, amelyeket a gyakorlat szerint az ideológiájukban baloldali sajtótermékek hoznak nyilvánossága.
A botrány egy nappal azelőtt robbant ki, hogy Magyarország és Svédország aláírta a négy új Gripen vadászgép beszerzéséről szóló szerződést.
Diana Janse államtitkár 2024. február 22-én Saab-részvényeket vásárolt, majd másnap jelentős értéknövekedés következett a magyar megállapodás és a későbbi fegyverkezési hullám miatt.
A svéd külügy és más minisztériumok közvetlenül részt vettek a Gripen-üzlet előkészítésében, ezért a tranzakció kérdéseket vetett fel a bennfentes információk lehetséges felhasználásáról. A svéd jogászok szerint az ügy alááshatta a kormányzatba vetett bizalmat még akkor is, ha Janse tagadta, hogy előzetes információ birtokában járt volna el.
Ennyi volt: kivonul Romániából a német cég, mindenkit kirúgnak
A Schumag AG, a német precíziós alkatrészek gyártója úgy döntött, hogy felszámolja és törli romániai leányvállalatát a cégnyilvántartásból, miután az anyavállalat 2024 októberében fizetésképtelenné vált. A romániai egységnél megkezdték a kollektív felmondási eljárást, és az ügyvezetői és gazdasági igazgatói pozíció kivételével minden állást megszüntetnek. A vállalat 2023-ban 14,2 millió lej nettó forgalmat ért el, ám harmadik éve zárta veszteséggel az évet, több mint egymillió lej mínusszal.
A Schumag Románia tavaly átlagosan 55 alkalmazottat foglalkoztatott. A cég 2023 szeptemberében jelentette, hogy jelentős kibertámadás érte, miután a müncheni rendőrség figyelmeztette őket a sötét weben zajló gyanús tevékenységre. Az anyavállalat ezt követően átszervezést indított, amely 2025 januárjára zárult le, és amelyben a gyenge értékesítési adatokat és a kibertámadást jelölték meg okként. A kibertámadások egyre szélesebb körű kockázatot jelentenek, amit az is mutat, hogy a dark weben 370 ezer magyar és világszerte mintegy 500 millió Facebook-felhasználó személyes adatai bukkantak fel a Quadron elemzése szerint.
