Az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja és a potenciális kibocsátók jelentős készpénzfelhalmozása 2005 óta nem látott folyamathoz vezetett a vállalati kötvények piacán. A Bloomberg hétfőn közölt számításai szerint a magas minősítésű vállalati eurókötvények kínálata 21 milliárd euróval (42 százalékkal) mérséklődött az idén. A trendforduló mögött több ok is látható: az Európai Központi Bank 2016 óta vásárol vállalati kötvényeket (a CSPP-ben), emellett a tavaly indított pandémiás vészhelyzeti vásárlási programban (PEPP) is keresletet támaszt a céges hitelpapírok piacán, ezenkívül pedig az is szerepet játszik a kínálat szűkülésében, hogy számos kibocsátó rendre visszavásárolja a piacon lévő kötvényeit.  

A Bloomberg cikkében vázolt folyamat érthető, de rendszerszintű problémákat egyelőre nem látunk

– mondta a VG-nek Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője. A 2020-as év összességében gyenge volt a vállalatok meghatározó részét tekintve, közülük pedig akinek a cash flow-ja azt lehetővé tette, készpénzfelhalmozásba fogott, így valószínűleg nincs szüksége új forrásra (sem bankhitelre, sem tőkepiaci forrásra). 

Fotó: Shutterstock

Hogy a nyugat-európai vállalatok mekkora készpénzállományt halmoztak fel, arra Pálffy Gergely szerint az egyik legjobb példa az Európai Központi Bank (EKB) overnight betéti eszközmérlege, amelyben a kereskedelmi bankok jelenleg óriási összeget, 800 milliárd eurót parkoltatnak.

Ez már igen jelentős összeg, békeidőben 100–300 milliárd euró jellemző, a mostani szint már a 2012-es euróválság idején látottakat is felülmúlja

– magyarázta a bank elemzője. 

Befektetői szempontból kismértékben kedvezőtlen, hogy sok év után először vált negatívvá a vállalati kötvénykibocsátások nettó egyenlege, amiben persze az EKB vállalati kötvényvásárlási programja (CSPP) is egyértelműen szerepet játszik, amelybe 2016-tól kezdve közel 300 milliárd eurónyi magas minősítésű vállalati hitelpapír került be.

Önmagában a kínálat szűkülése viszont aligha okoz hosszabb távon problémákat

– értékelt Pálffy Gergely –, s az esetleges árazási zavarokról is talán korai beszélni, amikor a befektetésre ajánlott nyugat-európai vállalati kötvények CDS-felára átlagosan 50, míg a bóvlikötvényeké 240-250 bázispont. A másodpiacon kereskedhető vállalati kötvények kínálata a sorozatos kibocsátói visszahívások miatt is csökkent – írja a Bloomberg –, a múlt héten így döntött az OTP Bank treasuryje is egy 514 millió eurós névértékű perpetual visszavásárlásával. Pálffy Gergely szerint 2022–23-ban újra a pozitív tartományba kerülhetnek a nettó kötvénykibocsátások, de ehhez például az is szükséges, hogy a felhalmozott készpénzállomány egy része tőkeberuházássá alakuljon, amit viszont több cég halasztani kényszerülhet a magas nyersanyagárak és a szűk beruházási kapacitások láttán.

Idén augusztus végéig az EKB közel 42 milliárd euró értékben vásárolt vállalati kötvényeket a CSPP keretében, és több mint 10 milliárd értékben a PEPP-ben.

Az euróövezet nettó kibocsátása várhatóan az ősz nagy részében negatív marad: a Barclays stratégái negatív nettó kínálatot prognosztizálnak az EKB-vásárlások után az idei év hátralévő négy hónapjának mindegyikében, kivéve a novembert.

A Bloomberg szerint a kereskedhető kötvények egyre szűkösebb köre egyértelműen a kibocsátóknak kedvez, hiszen rendkívül alacsony hozamok mellett tudnak eladósodni. A vesztes oldalon pedig a kötvénybefektetők állnak, akik két rossz közül választhatnak, vagy rendkívül magas árat fizetnek a kötvényekért, vagy egyszerűen nyakukon marad a készpénz.