Némi időre lehet szükség ahhoz, hogy láthatóvá váljon a pénznyomtatás ütemének múlt héten elfogadott fokozása, ami a válság hatásait hivatott enyhíteni – hangsúlyozta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága előtt tartott beszédében.
Az EKB a kötvénypiaci hozamok csökkentése és a hitelfelvételi költségek növekedésének megakadályozása érdekében a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében a kötvényvásárlások jelentős növelését ígérte, ami elsősorban az Egyesült Államokban tapasztalható magasabb inflációs félelmek miatt vált szükségessé az európai piacon is.
Elemzők azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy az EKB heti vásárlási adataiban egyelőre nem látható a vásárlás fokozása. Lagarde erre vonatkozóan jelezte, hogy időbe telik, mire az ígért lépés megjelenik a heti kötvényvásárlási számokban. A nyilvántartást torzíthatják rövidtávú tényezők – például alkalmanként egyösszegű visszaváltások –, ám hosszabb időintervallumot tekintve látható lesz a növekvő tendencia. Az aggodalmak pedig minden bizonnyal erősödnek majd, miután az amerikai jegybank (Fed) szerdán emelte növekedési és inflációs várakozásait, miközben 2024-ig nem tervez kamatemelést.
Ez tovább röpítette a tízéves amerikai állampapír hozamát, ennek nyomán pedig az euróövezet államkötvényeinek hozamai is ismét emelkedésnek indultak.
Lagarde erre vonatkozóan egyszerűen megismételte a bank politikai üzenetét, beleértve a növekedésre, az inflációra és a kötvényhozamokra vonatkozó útmutatásait.
Fotó: Olivier Matthys / AFP
Noha a tízéves brit államkötvények hozama január óta szintén jelentősen emelkedett, a jegybank az irányadó kamatlábat egyhangú döntéssel a várakozásoknak megfelelően az eddigi rekordalacsony szinten, 0,1 százalékon hagyta, és nem változtatott 875 milliárd font összegű kötvényvásárlási programján sem. Az indoklásban kiemelte, hogy
A török jegybank viszont nem kerülhette el, hogy reagáljon a növekvő inflációs nyomásra. A döntéshozók erőteljes monetáris szigorítás mellett döntöttek, 200 bázisponttal, 19 százalékra emelve az egyhetes repokamatlábat, meglepve az elemzők többségét, akik 100 bázispontos emelésre számítottak. A jegybank ezzel 2019 augusztusa óta a legmagasabbra emelte a hitelfelvételi költségeket, figyelembe véve a rövid és középtávú inflációs kilátásokat. Az éves infláció februárban 15,61 százalékra emelkedett a januári 14,97 százalékról, ami 2019 júliusa óta a legmagasabb szám. A szigorú monetáris politikát a bank mindaddig fenntartja, amíg az árindex tartós csökkenésnek nem indul, emellett akár további szigorítás is jöhet Törökországban.
