Megerősödve jött ki a járványhelyzetből az INA horvát olajtársaság. A Mol 49,1 százalékos tulajdonában lévő vállalat minden fontosabb eredménysoron ugrásszerű javulásról adott számot péntek délután közzétett harmadik negyedéves jelentésében.
Az egyedi tételektől tisztított, újrabeszerzési árakkal becsült (CCS) EBITDA éves alapon a duplájára, 166 millió dollárra hízott, 71 százalékkal magasabb, 1,01 milliárdos árbevétel mellett. A zágrábi székhelyű társaság CCS üzemi eredménye több mint hétszeresére ugrott, adózott eredménye pedig 89 millió dolláros nyereségbe fordult át a 2020-as, 14 milliós veszteségből.
A kutatás-termelés EBITDA-ja bő négyszeresére, 652 millió kunára (1 dollár = 6,48 kuna) nőtt a tavalyinál némileg alacsonyabb kihozatal mellett is. A merülő készletek révén az INA 3,6 százalékkal kevesebb olajat és 2,8 százalékkal kevesebb földgázt hozott felszínre, átlagos napi szénhidrogén-termelése ezzel 26 822 hordóra apadt.
A kiskereskedelmet és a marketinget is magában foglaló finomítási üzletág eredménye kisebb mértékben, de ugyancsak javult. Ezen a soron másfélszeresére emelkedő, 531 millió kunás korrigált EBITDA-t szállított a vállalat.
A korábban nem látott 2020-as piaci felfordulás után az idei év kedvezőbb környezetet mutat, ám a világgazdasági zavarok továbbra is fennállnak. Az olaj- és gázárak nem csak helyreálltak, de a hirtelen megugró kereslet a várt szintek fölé lökte azokat
– hangsúlyozta a jelentés kapcsán Fasimon Sándor, az INA igazgatóságának elnöke. A vezető szerint a legfőbb hajtóerőt az elszabaduló energiaárak adták az erős eredményhez, különösen a kutatás-termelés szegmensben, amely ezúttal is a legnagyobb cash flow termelő volt.
Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy ez a segítség külső tényezők függvénye, a kitermelés organikus csökkenése továbbra is kihívást jelent
– tette hozzá Fasimon Sándor. Ennek kezelése érdekében horvátországi portfóliójának maximalizálására törekszik majd, és a gáztermelés növelését célzó új fúrási kampányba kezd az INA.
