A tengeri szállítás és a légi teherfuvarozás nem rossz kombináció, ez először a görög Arisztotelesz Onasszisz ismerte fel még 1957-ben, amikor hatalmas hajóflottájához megvásárolta a görög államtól az Olympic Airways-t. A légitársaság cargó feladatokat végül csak mellékesen látott el, s jogutódja ma már egy szerény, 16 gépből álló flottával repked a görög szigetek között az Aegean Airlines fapados leányaként. Aligha ez a forgatókönyv elevenedett meg a Gianluigi Aponte szeme előtt, amikor az Alitalia romjain tízmilliárd eurós apanázzsal tavaly októberben elindított ITA privatizációjára bejelentkezett.
A hajómágnás egyébként már 2008-ban beszállt volna az Alitaliába, de akkor gazdasági megfontolásokból visszalépett. A sajtóban csak Kapitányként emlegetett 81 éves Aponte akkor kezdte a szakmát és alapította meg 1970-ben egyetlen teherhajóval a Mediterranean Shipping Company-t (MSC), amikor Onasszisz hajótársasága épp a fénykorát élte. Aponte szerint a légitársaság bekapcsolódásával egyrészt cargó kapacitásokra tud szert tenni, másrészt azt a már meglévő luxus óceánjáró kirándulóhajóival jellemzett turisztikai érdekeltségének szolgálatába tudná állítani.
Már amennyiben az ITA többségi tulajdonrészét pénteken meghirdető római kormány olyan garanciákat kap, hogy többször már nem kell pénzt fektetnie a csőd elől már többször kimentett légitársaságba, amelynek hazai piacait épp helyben hét bázist kiépítő Wizz Air készül lerabolni.
A következő években eleve veszteségesen üzemelő ITA által felcsillantott szinergiák önmagukban nem alapozzák meg egy ilyen ügylet értelmét az MSC oldaláról, viszont a svájci-olasz társaság a gyorsan emelkedő fuvarbevételeire támaszkodva megengedhet magának egy ilyen kalandot
– mondta a Reutersnek a Xeneta elemzője, Peter Sand.
Emlékezetes, hogy az MSC épp tavaly taszította le trónjáról a dán Maersk-et, s lett a világ legnagyobb konténeres árufuvarozója. Köszönhetően persze a kormányrudat 2020 decemberében kezébe vevő volt Maersk-topmenedzsernek, Soren Toftnak. Az MSC kirándulóhajó-üzletága már a harmadik legnagyobb a világon, s épülő óceánjáróinak átadását követően a második helyre jön fel 2025-re. Sajtóhírek szerint
az MSC a Lufthansát kérte fel partnerként az ITA flotta üzemeltetésére, s valamilyen módon a Lufthansa Cargo is része lenne az üzletnek, amit az MSC maga finanszírozna 1,2-1,6 milliárd euró erejéig, hiszen az eladósodott, de a piacszerzésben érdekelt német társaságnak erre most aligha lenne forrása.
Ez aprópénz az MSC szemében, amely decemberben a Vincent Bolloré francia üzletember afrikai logisztikai érdekeltségeiért 5,7 milliárd eurót fizetett. Az olasz kormány egyelőre nem ad kizárólagossági jogot az MSC-nek a tárgyalásokhoz, több jelentkezőt, igazi versenyt szeretne látni. A légi és tengeri fuvarszállítás kombinálásában egyébként az MSC előtt jár a Maersk, amely tavaly a Senator International cargo társasággal erősítette üzletágát, míg a francia konténerhajózásban globális harmadik francia CMA CGM szintén tavaly saját légiflotta felállításáról döntött. Nem úgy a német piacvezető Hapag Lloyd, amely jelezte, hogy ők inkább nem eveznek bizonytalanabb vizekre.
