Szerdán piaczárás után ismerteti a március elsejétől érvényes új súlyozását az MSCI feltörekvő piaci indexe. Ebből a pesti tőzsdét elsősorban a 12 európai, közel-keleti és afrikai feltörekvő piac 168 részvényét tartalmazó EMEA kosár változásai érintheik. Az új súlyozást általában piaczárás után teszik közzé.
A súlyozás változásai azért érdekesek, mert a benchmarkot követő alapoknak februárban át kell súlyozniuk a portfóliójukat, vagyis változás esetén a következő hetekben a magyar blue chipek eladói vagy vásárlói oldalát helyezhetik nyomás alá.
Az MSCI Emerging Market Index negyedéves felülvizsgálatára februárban és augusztusban kerül sor, ám ennél fontosabbak a májusra és novemberre időzített féléves felülvizsgálatok. A magyar vonatkozásokat mindig nehéz kibogarászni, mert hazai még az EMEA alindex top 10 élvonalában sincs. A felső házban orosz, szaúdi és emirátusi vállalatok osztoznak az előkelőbb helyeken.
A magyar piac reprezentánsai a közel 16 százalékos súlyt képviselő egyéb piacok kategóriában bújnak meg. Míg a szaúdi cégek súlya közel 25 százalékos, a dél-afrikai piac több mint 23, az orosz bő 22, az Egyesült Emirátusok vállalatai közel 8 és Katar is majdnem 6 százalékot nyom a latban.
Az MSCI bővebben csak az adataira sokat áldozó előfizetőket tájékoztatja, a nyilvános közleményei jellemzően csak iránymutatók
– mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. Hozzátéve: a benchmarkot követő alapok portfólióátrendezései azonban súlyváltozás esetén érezhetők az olyan kis tőkepiacokon, mint a pesti Magyar részről az OTP, a Mol és a Richter szerepel az MSCI Hungary indexkosárban. Korábban a Magyar Telekom is kosártag volt.
Maga az átsúlyozás többféle mintázatot követhet – folytatta az elemző. Kisebb változásokat akár az utolsó napon zárás előtt közvetlenül is meg lehet oldani. Nagyobb bevásárlásoknál azonban saját maguknak hajtanák fel az árakat az alapok, ha egy tételben jelentkeznének a piacon. Ugyanakkor túl korán sem érdemes bespájzolni, mert ha például esik az árfolyama az idő előtt betárazott részvénynek, akkor a benchmarkot követő alap alulteljesítő lesz az indexhez képest.
Az MSCI Hungary 2007 és 2009 között rövid időszakokban felülteljesítő volt, ám 2010 óta jellemzően és tartósan alulteljesít a magyar blue chipeket tartalmazó alindex. Emlékezetes magyar kitárazást láthattunk 2019-ben, amikor több lépcsőben nőtt a globális indexben Kína és Szaúd-Arábia súlya, emiatt más piacok, így a pesti tőzsde vezető részvényei is hátrébb szorultak. Ráadásul akkor a piacon belüli szelektív átsúlyozásra is mód nyílt, amin az OTP nyert, míg a Mol és a Richter veszített.
