Vlagyimir Putyin orosz elnök felforgatta a fél világot, amikor szerdán bejelentette, eltökélt szándéka elérni, hogy az orosz szemszögből barátságtalan államok dollár és euró helyett rubelben fizessenek az Oroszországtól vásárolt a gázért. Ebbe a kategóriába sorolnak minden országot, amelyek Oroszországgal szemben szankciókat fogadtak el, így az EU-államok is ide értendők.
A pontos részletek még nem ismertek, az elnök egy hetet adott a rubel alapú elszámolás kidolgozására. A gázbeszerzési szerződések tervezett módosítását több európai állam is egyoldalú módosításnak és ezért elfogadhatatlannak tartja. Mint arra többen felhívták a figyelmet, a szükséges rubel likviditással csak az orosz pénzügyi rendszer rendelkezik.
Az Erste pedig arról írt csütörtöki jegyzetében, hogy
normál körülmények között az orosz jegybank bevonása lenne célszerű a rubel likviditás előteremtése érdekében, azonban a jegybank is szankciókkal sújtott.
Az oroszok célja vélhetőleg az, hogy rubel alapú elszámolásra való áttéréssel lehetetlenné válna az orosz pénzügyi rendszerrel szembeni szankciók további növelése, sőt akár egyes korábbi intézkedések visszavonására is szükség lehetne.
Az Erste szakértői hozzáfűzték, ugyan szerződésszegésnek minősülhet, de logikus lépés az oroszoktól, hogy a földgázért a jövő héttől rubelt kérnének cserébe. Az EU évi mintegy 400 milliárd köbméternyi földgáz felhasználásából 155 milliárd köbméter az orosz földgáz, ez a jelenlegi tőzsdei gázárak mellett mintegy 180 milliárd eurós tétel, ami rubelben nem áll rendelkezésre az EU-ban.
S még akkor is jelentős tétel, ha figyelembe vesszük, hogy az Unió idén év végéig kétharmaddal tervezi csökkenteni az orosz gázfüggőségét.
Jens Südekum német gazdasági szakértő a Deutsche Welle-n értékelte a Kreml lépését.
Véleménye szerint Putyin elképzelése egyébként nem valósul meg, ez a legvalószínűbb szcenárió. Ha azonban mégis, akkor a jelenleg még nem-szankcionált oroszországi bankok vehetnének részt a dollár/rubel és euró/rubel konverzióban.
Ismert, hogy az OTP Bank is rendelkezik oroszországi leánybankkal, bár hétfőn épp arról jelentettek meg egy közleményt, hogy felhagynak a pénzintézet finanszírozásával, emellett pedig minden lehetséges döntést számba vesznek, ezek között elemzik az orosz piac esetleges elhagyásának feltételeit és következményeit is.
Az Erste szerint, ha netán az OTP az Oroszországban keletkezett jövedelmének hazahozatalán gondolkozna – lévén, hogy az ottani tevékenységének méretét csökkenteni tervezi –, akkor az mintegy 10 milliárd rubelt jelentene, ha az eredmény hazahozatalát vesszük csak figyelembe.
A VG megkérdezte az OTP Bank kommunikációs osztályát arról, elképzelhetőnek tartják, hogy az OTP Bank Oroszország szerepet vállaljon pénzügyi közvetítőként a magyar állam és az orosz központi bank közötti átutalások és deviza-átváltások lebonyolításában. A kommunikációs osztály szűkszavú válasza szerint „az eddigi, sajtóban megjelent információk alapján erre a kérdésre még nem lehet válaszolni”.
