Az egykori Postapalota felújítását követően az épületben a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége mellett a Pénzmúzeum is helyet kapott, mely március 15-én nyitja meg kapuját a látogatók előtt.
A Széll Kálmán téren található épületnél létrehozott átjárót, az 1926-ban átadott Postapalota eredeti terveit készítő Sándy Gyuláról nevezték el, mielőtt a jegybanki alapítványok, majd az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonába került, az ikonikus épület évekig üresen állt.
Az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum ügyvezető igazgatója, Fábián Gergely (középen) vezetésével tartott sajtóbejárás előtt leleplezték Szőke Gábor Miklós (jobbra) Robogás című szobrát is csütörtökön.
Az alkotást a Magyar Nemzeti Bank Aranyvonatának története ihlette, amikor a második világháború végén, 1945-ben 2030 banktisztviselő az MNB-től, valamint az ő családtagjaik nyugatra menekítették az ország aranytartalékát, mely akkor mintegy 30 tonnát nyomott. A jegybankárok az aranyon kívül az ország devizatartalékát, Mátyás király Corvináit, de még a méteretalon platinarudat is Ausztriába menekítették.
Ez a történet ihlette Szőke Gábor Miklós alkotását, mely rozsdamentes acélból készített, aranyszínűre festett, aranyrudakra emlékeztető elemből formál stilizált mozdonyt. A Robogás című alkotás félig köztéren, félig azonban a múzeumból látható és művésznek és csapatának 2 évig tartott a 7 ezer elemű, 13 tonnás és 13 méter hosszú dinamikus művet létrehozni.
Az utunkat az aranybánya fantázianevet is viselő ruhatárban kezdtük meg, és már itt látványos volt a számos interaktív felület, érintőképernyőkön is elérhető információ. A történelmi Magyarország aranybányászatával kapcsolatban juthattunk itt információkhoz.
Az elsősorban 12-18 évesek számára készített kiállítás a pénz öt funkciója köré szerveződik, látogatása pedig ingyenes lesz, mindössze előzetes regisztrációra lesz szükség. A Magyar Nemzeti Bank szeretne kiemelt figyelmet fordítani a pénzügyi edukációra.
A gyerekcsoportoknak a múzeum ismeretszerző, játékos programokat is kínál, de fontos szempont volt, hogy ne idővonal legyen a kiállítás.
Az ország második legnagyobb érmegyűjteményével rendelkező MNB legkülönlegesebb érméiből is láthatunk jónéhányat a kiállításon, az elmaradhatatlan interaktív információkkal és játékokkal, melyek végig jellemzik a tárlatot.
A pénz funkciói – értékmérő, forgalmi, fizetési, világpénz és kincs – köré szervezett kiállításon a váltók, a hitellevelek és a papírpénzek kialakulásáról is tudhatunk meg új információkat.
De meg tudjuk vizsgálni egészen közelről a bankjegyek biztonsági jelzéseit is, sőt saját bankót is tervezhetünk és nyomtathatunk a kiállítás alatt, mely az online szavazás eredményeként a fabatka nevet viseli.
Bepillanthatunk a nemzeti bankok világába is, de a monetáris politikát, a tőzsdét, a hitelek világát vagy épp a nemzetközi pénzügyeket is játszva ismerhetik meg az érdeklődők.
