Szerdán újra fölfelé tartottak a vezető nyersolaj jegyzésárak, a Brent hordónként 115 dollárra drágult. A szaúdi nyilatkozatok szerint a piacon azonban most egyensúly van, a kínálat megfelel a keresletnek, a magas árak nem a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) lépései, hanem a finomítói kapacitások elégtelensége miatt alakultak ki. A vezető olajtermelő ország egyébként támogatásáról biztosította Oroszországot. 

A VG-nek Szaúd-Arábia kommunikációjáról Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. gáz- és olajipari elemzője elmondta, az arab ország első számú célja most az OPEC+ egységének a fenntartása, vélhetően igyekeznek csírájában elfojtani a 2020 márciusihoz hasonló olajháború megismétlődését. De szerinte Oroszországot most kevésbé a kartell stratégiája foglalkoztatja, amikor az Európai Unió tagállamai továbbra sem döntöttek az orosz nyersolajimport megszüntetéséről. Erről az Európai Tanács következő ülése előtt megszülethet a megállapodás – ezt Charles Michel, a tanács elnöke jelentette ki szerdán.

Russian,Oil,Tank.,Oil,Tank,Background,,Russia,Flag,On,Tank,
Fotó: Shutterstock

Egyébként a már kibányászott olajukra is egyre nehezebben találnak vevőt az oroszok, miközben napi 9 millió hordónyi a termelésük, a finomítók egy jelentős része (nem csupán Európában) továbbra is ódzkodik átvenni az olajukat, hiába kínálják hónapok óta jelentős árelőnnyel (szerdán 35,3 dollárral volt alacsonyabb a hordónkénti Ural ár, mint az irányadó Brent). A Vortexa elemzőcég adatai szerint rekord mennyiségű, 62 millió hordónyi Ural-típusú olaj ringatózik a tengeri szállítóhajókon, ez az ukrajnai háborút megelőző időszak triplája. A tengeri orosz olajexport a februári napi 7,9 millió hordóról májusra 6,7 millióra csökkent. 

Pletser Tamás szerint közben a globális kereslet lassan a 2019-es csúcs, azaz 100 millió hordó/nap közelébe emelkedik, de ezzel párhuzamosan folyamatosak a kínálati problémák. Főleg Európának okozna problémát például az oroszok finomított termékexportjának a visszaesése (fűtőolaj, dízel és úgynevezett vákuum gázolaj), ami jelentős, összesítve napi 2,8 millió hordót kitevő mennyiség. Szintén a kínálati anomáliákat gyarapítja, hogy a Covid-járvány két évében napi 3 millió hordónak megfelelő finomítói kapacitást építettek le szerte a világban, emellett pedig elmaradtak a fejlesztések és új beruházások. Ezzel kapcsolatban a szaúdi kormány sietett is megjegyezni, hogy a szűkös finomítói kapacitások miatt sem lenne bölcs dolog Oroszországot kizárni az olajkereskedelemből. A fentiek alapján nem csoda, hogy közvetlenül a nyári autós szezon előtt az amerikai benzinkészletek 2014 óta a legalacsonyabb szintre estek vissza – hívta fel a figyelmet Carsten Fritsch, a Commerzbank elemzője, s ezzel támasztották alá várakozásaikat a JP Morgan elemzői is, akik a múlt héten 6,2 dollár/gallonos benzinárat jeleztek előre augusztusra,  ez jelenlegi árfolyamon 598 forintos literenkénti árat jelent. 

A szaúdiakkal szemben a norvégok nem ragaszkodnak annyira az oroszokhoz. Szerdán az állami Equinor bejelentette, hogy az Oroszországgal kapcsolatos norvég és uniós jogszabályoknak megfelelően kiszállt az összes oroszországi vegyesvállalatából. A lépés négy társaságot érintett, a norvégek részesedését a Rosznyeft vásárolta meg, emellett pedig kiszálltak a nyenyecföldi olajmezőben lévő érdekeltségből is. 


Húzzák-halasszák a döntést az extraadó bevezetéséről

Egy ideig nem kell extraadót fizetnie a Slovnaftnak azután, hogy a világpiaci árnál jóval olcsóbban jut hozzá az orosz kőolajhoz. A koalíciós pártok nem tudtak megegyezni a törvény elfogadásában, ezért a parlament június 14-i ülésére halasztották a Slovnaft extraadóztatásáról szóló jogszabályt, amelyből Igor Matovič pénzügyminiszter több százmillió eurós bevételt remélt. A javaslat a SaS vétóján bukott meg, a párt csak akkor támogatta volna a kormányjavaslatot, ha az üzemanyagok jövedéki adóját a kormány a törvényi minimumra csökkentette volna – írta a Parameter.sk