A bitcoin és a hálózat biztonságának megteremtésére hasonló módszert (munka igazolása, proof of work) használó versenytársai nem az energiahatékonyságukról híresek, az általuk használt áram pedig a hálózat biztonságát megteremtő kriptobányászok legfontosabb költsége. Éppen ezért 

a bitcoin és a többi  hasonló kriptovaluta áramfelhasználása elméletileg fordítottan arányos ezen eszközök árával.

Ugyanakkor az Intel nemrég dobott piacra kriptobányászcsipet, és a kínai tilalmat a tevékenységre vonatkozóan sem feltétlenül heverte még ki a piac. Mindenesetre a nyilvánosan elérhető adatokat nézve egyelőre kevés jele van annak, hogy a bányászatra áldozott erőforrások csökkenésnek indultak volna. 

Graphic Card or GPU worker mining kriptobányászat digital cryptocurrency coin or money at mining site. Vector illustration clip arts concept of mining crypto currency, digital currencies industry, and GPU farming.
Fotó: Shutterstock

A bitcoinbányászat során a verseny azért folyik, hogy ki találja el elsőre azt a hashértéket, melynek az elején a megfelelő számú nulla található. Akinek ez elsőre sikerül, az adhatja hozzá a következő blokkot a blokklánchoz. A rendszer 2016 blokkonként állít a nehézségen, hogy 10 percenként szülessen mindig egy új bejegyzés a blokkláncon. Jelenleg a fél éve történő esés ellenére másodpercenként 2*10∧20 tipp születik, ezekből 10 percenként lesz egyetlen egy megfelelő, 

tehát 1,2*10∧22 fölösleges számítás szükséges minden blokk létrehozásához, amiért a győztes 6,25 bitcoint kap.

Ezek természetesen jelentős áramfelhasználással járnak, ám a bitcoin árának zuhanása és a növekvő áramárak együttes hatása is csupán május elejére fordította meg a generált hashek növekedésének trendjét. Azonban ha a kriptoárak esése tartós lehet, úgy egyre több bányász kényszerülhet a kitermelt bitcoinokat piacra dobni, ami tovább csökkenti az árakat, ez pedig újabb bányászokat késztethet eladásra, egyfajta halálspirált indítva el ezzel.

A bányászok kapitulációja azt is eredményezheti, hogy a 2016 blokkonkénti nehézségszint állítása miatt könnyen lelassulhat a tranzakciók sebessége is a hálózaton, de ugyanakkor az olcsóbb bitcoin kevesebb szennyezéssel jár, legyen szó karbonkibocsátásról vagy épp e-szemétről. Azonban jelenleg csak addig sikerült eljutni, hogy a generált hashek száma, úgy tűnik, túl van a csúcson.

A kriptoipar zöldítése nélkül nem érhetjük el a klímacélokat

A digitális fizetőeszközök iránti érdeklődés töretlen, az általuk okozott környezetterhelés azonban számos kérdést vet fel.