A kriptovaluták árának száguldása természetesen azok bányászatát is további beruházásokra sarkallja. Ebből kívánhat részesülni az Intel is az új eszközével mely a bitcoin-bányászat terén válhat az erre használatos csipek piacát évek óta uraló kínai Bitmain kihívójává. A vállalat belépése a kriptovaluta-bányászat területére alaposan felkavarhatja az állóvizet és az Intel csipet a félvezetőgyártók közelgő konferenciáján, február 23-án ismerheti meg a közönség – olvasható a Nasdaq oldalán.
Noha az amerikai cég szerint mindez a bányászat olcsóbbá és környezetbarátabbá válásához vezet, erre valójában kevés az esély, a bitcoin-bányászat során ugyanis a következő blokk létrehozásához szükséges hash nehézsége automatikusan alkalmazkodik ezek generálásának sebességéhez, így a kibányászott mennyiség ugyanakkora akkor is, ha egyetlen Raspberry Pi és akkor is ha többszázezer kifejezetten erre a célra kifejlesztett úgynevezett alkalmazás specifikus integrált áramkör (ASIC) végzi ezt a tevékenységet. Mivel például a esetében a nehézség átállítása 2048 blokkonként történik, ezért a hash-ek generálásának sebességében bekövetkező hirtelen gyorsulás vagy lassulás egy rövid ideig változtathat a sebességén. Az új Intel csip tehát lényegében csak a kriptobányászattal kapcsolatos fegyverkezési versenyt pörgeti fel.
A bányászat során ezek az eszközök igyekeznek minél több hasht generálni, azonban a következő blokk hozzáadását a blokklánchoz csak egyetlen szereplő teheti meg meghatározott időnként (a bitcoin esetében átlagosan 10 percenként), amiért a bányászok meghatározott jutalmat kapnak. A kripto kereskedés során kialakult árak határozzák meg a bányászatra fordított költségek – az áramtól az erre alkalmas csipek vásárlásán át és azok folyamatos hatékonyabb modellekre történő cseréjéig – szintjét.
Mindez szélsőségesen környezetszennyező és energiapazarló hálózatot hoz létre, mely azonban bizonyos sebességnél nem képes többre (a bitcoin esetében nagyjából 8 tranzakció másodpercenként a felső határ, de a gyakorlatban inkább csak 2-4 tranzakció jön létre másodpercenként, az újabb kriptók képesek lehetnek ennél gyorsabban is végrehajtani a tranzakciókat).
A folyamat a gyorsan elavuló, nem versenyképes csipek miatt óriási mennyiségű e-szemét keletkezésével is jár.
A második legnagyobb kriptovaluta, az ether esetében az Intel tervezett eszköze nem valószínű, hogy komoly változásokat hoz, hiszen azt a kifejezetten erre a célra fejlesztetett csipekkel szemben ellenállóvá tervezték, így aki otthon szeretne kriptovalutát bányászni, az sima videókártyák használatával is boldogulhat. Persze ebben az esetben is érdemesebb a kriptovaluta bányászokat összegyűjtő csapathoz (mining pool) csatlakozni, hiszen ebben az esetben a csapat teljes számítási teljesítménye összeadódik, és nagyobb az esélyünk a győztes hash leadására. Ekkor a csapat tagjai között a számítási teljesítmény alapján szétosztják a nyertes kriptókat. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy az Intel által bejelentett csipek negyedét a hamarosan, 3,3 milliárd dolláros piaci értéken tőzsdére lépni szándékozó GRIID nevű kripto bányász cég kapja 2025-ig.
Akit nem zavar a kriptobányászattal kapcsolatos brutális környezeti terhelés, az a rezsicsökkentett lakossági áramárakat kihasználva akár jól is járhat,
persze azt nem tudni, hogy mekkora áramfogyasztást hajlandóak a szolgáltatók lakosságiként elfogadni, illetve az otthoni hálózat bővítése sem feltétlenül olcsó. A bitcoin-bányászattal kapcsolatos hashek generálásának sebessége a napokban új csúcsokat ért el, másodpercenként 200 millió Terahash (2* 10 a 17.-en) sebességgel. A Bitmain csúcskategóriás Antminer S19-ese nagyjából 100 Terahash/másodperc sebességre képes, egy ilyen készülékkel tehát 10 percenként 1 az 1 millióhoz a nyerési esélyünk, ami 6,25 bitcoint ér. Azt egyelőre nem tudni, hogy az Intel csipje milyen teljesítményre lesz képes, de mivel az amerikai-kínai vita miatt a kínai cégek nem nagyon jutnak a TSMC vezető, 5nm-es csipjeihez a készülékek megalkotásához, valószínű, hogy gyorsabb lesz az Antminer csúcsmodelljénél. Azonban ezek elterjedése természetesen az összesített sebességet is növeli majd.
