Ismét emelkedtek a kőolajjegyzésárak hétfőn, a Brent típus hordónkénti ára 104,5 dollárra drágult, az amerikai WTI pedig 96 dollár közelébe. Az áremelkedés mindkét fajtánál 1,1-1,2 százalék közt mozgott. Az erősödésen túl látványosabb a két vezető nyersolaj árkülönbözete, amely megközelítette a kilenc dollárt.
Elemzők szerint a ritka nagy árkülönbözet egyik magyarázata, hogy a lélektani 5 dolláros gallononkénti üzemanyagár miatt sok amerikai kényszerült visszafogni az autóhasználatot. Az Energiainformációs Ügynökség (EIA) jelentése szerint a benzinkereslet a július 15-ével végződő héten 8 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ekkora keresletcsökkenés ilyenkor ritka az Egyesült Államokban, de most mégis ez történt júliusban, pedig ez a hónap általában az autóhasználat élénküléséről szól. De még így is meglepetés, hogy a benzinkészletek 3,5 millió hordóval 228,4 millió hordóra emelkedtek, mint ahogy az is, hogy a teljes nyersolajállomány 426,6 millió hordón áll, ami magasabb, mint az idei évre jellemző 410 és a 420 millió hordó közötti tartomány.
Itt a válság biztos jele: az USA-ban már drágább a benzin, mint a sörEz már az a szint, ami átlépné a pszichológiai küszöböt és erősen befolyásolná a fogyasztói hangulatot, ami az egész gazdaságba átgyűrűzhet. |
A WTI–Brent különbözetet az is növelte, hogy a Brent típusra nőtt az ázsiai országokból a kereslet. A Saxo Bank elemzője, Fábián Csaba az árkülönbözettel kapcsolatban a VG-nek elmondta, a historikus adatok alapján 3–10 dollár közti árkülönbözet látható, de a spread az esetek többségében ennél szűkebb, 3-5 dolláros értéket mutat. Általában a különbözet azt az árat fedi le, ahogy az Amerikából Európába tartó szállítóhajók egy hordó olajra eső költsége alakul.
Fundamentális hírek nem indokolják a 9 dollárt közelítő árkülönbözetet – mondta a VG-nek Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető részvényelemzője. Hozzátette, az elmúlt időszakban a hónapok utolsó hetében már megfigyelhető volt hasonló nagyságrendű a két nyersolajtípus ára között, de a következő hónap közepére rendre korrigált az árolló – tette hozzá.
A Raiffeisen elemzői szerint a nagyra nyíló árkülönbözeten túl egyébként is izgalmasnak ígérkezik a következő néhány hét az olajpiacon. Fokozott figyelem övezi az augusztus 3-án esedékes OPEC+ tanácskozást, hiszen a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetét és a szövetséges tagokat már nem köti a korábbi, 2020-ban elfogadott kvótarendszer, amely a koronavírus miatt visszaeső keresletre reagált, napi 9,7 millió hordós kitermeléscsökkentéssel.
Csodákra azonban aligha lehet számítani, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a kihasználatlan kapacitás szintje alacsony szintre, napi kétmillió hordóra csökkenhetett. További termelésnövelésre már csak azért is csekély az esély, mert az érvényes OPEC+ megállapodás szerint Szaúd-Arábia termelése augusztusban eléri a napi 11 millió hordót,
ez pedig már kritikus szint, amit eddig is csak nehezen tudott tartani az arab állam.
Ole Hansen, a Saxo Bank nyersanyag-stratégiáért felelős vezetője a Business Insidernek azt mondta, hogy ugyan a Brent-határidős jegyzésárak június első hetétől 125 dollárról 104 dollárra estek vissza, a fizikai szállításra megkötött árak egészen másról árulkodnak, a tényleges olajszállítmányok piacán a beszűkült kínálat felfelé lökdösi az árakat. Az északi-tengeri Forties mezőről származó típusra például a Brent futureshez képest hordónként 5,35 dollár felárral is akadt volna vevő július közepén, de a 14 éve nem látott prémium se volt elég ahhoz, hogy eladót találjon.
