BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az Intel harmincmilliárd dollár értékben fejleszti arizonai üzemét

Az Intel megállapodást kötött a kanadai Brookfield Infrastructure Partners (BIP) nevű céggel, hogy 30 milliárd dollár értékben fejlesztik közösen birtokolt arizonai üzemüket, ebből 15 milliárdot a BIP fizet. Az Intel több csipgyártó üzemet fog létrehozni az Amerikai Egyesült Államokban és Európában is, miközben élesedik a technológiai hidegháború Washington és Peking között.

Az Intel megállapodást kötött a kanadai Brookfield Infrastructure Partners nevű céggel, hogy 30 milliárd dollár értékben fejlesztik közösen birtokolt arizonai üzemüket – írja a Financial Times. A Brookfield 15 milliárd dollárt fektet be a gyár fejlesztésébe, ebből jelenleg 49 százalékot birtokol, a fennmaradó részt pedig az Intel.

Samsung and Intel
Fotó: Mustafa Ciftci / AFP

Az utóbbi közleménye szerint a BIP sok tapasztalattal rendelkezik az infrastrukturális eszközök fejlesztésében, például az adatközpontok és vezeték nélküli mobiltornyok terén. A cég a partnerséget a tőkeigényes félvezetőipar új finanszírozási modelljeként jellemezte. „A Brookfielddel kötött megállapodásunk első az iparágunkban, és arra számítunk, hogy egy rugalmasabb ellátási láncot hozhatunk létre” – mondta David Zinsner, az Intel pénzügyi igazgatója.

A vállalat két üzemet épít az arizonai Chandlerben található telephelyén, amelyek várhatóan 2024-ben lépnek működésbe. Idén bejelentette, hogy 20 milliárd dolláros beruházás keretén belül két csipgyárat fog építeni az új ohiói telephelyén is. 

A cég azt is közölte, hogy 30 milliárd dollárt tervez az európai csipgyártásba fektetni, és egy új üzemet épít a németországi Magdeburgban.

Az Intel a múlt hónapban meglepte a befektetőket, amikor a bevételek tetemes csökkenéséről számolt be, és rontotta az üzleti évre vonatkozó kilátásait. A vártnál gyengébb teljesítményt az ellátási lánc zavarainak és a versenytársak erősödésének tulajdonította. Részvényeinek árfolyama idén közel 40 százalékot esett.

 

Technológiai hidegháború

A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. 

A csipgyártást jelenleg Tajvan uralja, amit Kína szakadár tartománynak tart, és a világon mindössze 14 ország ismeri el szuverén államnak.

Peking azon dolgozik, hogy ez a szám tovább csökkenjen. Tajvanon található a világ legfejlettebb félvezetőit gyártó kapacitás több mint 90 százaléka, amit szinte teljesen a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) állít elő. 

A világ nagyhatalmai erősen függenek a szigeten gyártott félvezetőktől, és a bonyolult geopolitikai helyzet miatt igyekeznek minél több csipgyártó kapacitást hazai földön tudni.

Washington kiemelt célja, hogy minél több félvezetőgyártó kezdje meg működését amerikai földön. Ennek érdekében Joe Biden a hónap elején aláírta azt a 280 milliárd dolláros kétpárti törvényjavaslatot, amely Chips and Science Act néven vált ismertté. 

A jogszabály az amerikai csúcstechnológiai gyártás fellendítését célozza, és része a kormány azon törekvésének, hogy növelje az Egyesült Államok versenyképességét Kínával szemben.

Washington a csomag keretén belül 52 milliárd dollárt szán a csipgyártás támogatására. A kongresszus egy másik törvényt is fontolgat, amely adókedvezményeket biztosítana az amerikai földön létrejött félvezetőgyáraknak. A másik oldalon Hszi Csin-ping kínai elnök a legnagyobb veszélynek nevezte a külföldi technológiától való függést, ezért a távol-keleti ország tetemes beruházásokat fordít az ágazatba, hogy növelje az önellátását. 

Ebben kiemelkedő szerepet játszik a részben állami kézben lévő Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) nevű kínai vállalat. 

Az SMIC 2021-ben a legnagyobb csipgyártónak számított Kínában és az ötödik legnagyobbnak globálisan, idén a második negyedévben több mint 514 millió dolláros nettó nyereséget ért el, ami felülmúlta az előzetes várakozásokat.

Viszont a Trump-kormányzat körülbelül két évvel ezelőtt nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva feketelistára tette a sanghaji székhelyű vállalatot, az SMIC kínai hadsereggel való kapcsolataira hivatkozva, amit a cég következetesen tagadott. Az SMIC például nem fér hozzá a holland ASML extrém ultraibolya litográfiai rendszereihez, amelyek a legfejlettebb csipek előállításához szükségesek.

Felpörgetné a a hazai gyártást a Fehér Ház

Az amerikai Kereskedelmi minisztérium CHIPS.gov néven létrehoz egy honlapot, ahol a csipgyártók állami támogatásra pályázhatnak, bár a pontos részletek még nem ismertek. A Fehér Ház szerint elkötelezettek, hogy a lehető leggyorsabb legyen az eljárás, de a pályázók alapos átvilágításra számíthatnak, valamint az amerikai hatóságok ellenőrizni fogják a támogatások elköltését is. Washington létrehoz egy 16 tagú tanácsot, ami a félvezetőkkel foglalkozik, ennek tagja lesz a külügy-, a kereskedelmi, a pénzügy-, a munkaügyi és az energiaügyi miniszter, valamint Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó és Alondra Nelson, a Tudományos és Technológiai Politikai Hivatal megbízott igazgatója.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.