Az Intel megállapodást kötött a kanadai Brookfield Infrastructure Partners nevű céggel, hogy 30 milliárd dollár értékben fejlesztik közösen birtokolt arizonai üzemüket – írja a Financial Times. A Brookfield 15 milliárd dollárt fektet be a gyár fejlesztésébe, ebből jelenleg 49 százalékot birtokol, a fennmaradó részt pedig az Intel.
Az utóbbi közleménye szerint a BIP sok tapasztalattal rendelkezik az infrastrukturális eszközök fejlesztésében, például az adatközpontok és vezeték nélküli mobiltornyok terén. A cég a partnerséget a tőkeigényes félvezetőipar új finanszírozási modelljeként jellemezte. „A Brookfielddel kötött megállapodásunk első az iparágunkban, és arra számítunk, hogy egy rugalmasabb ellátási láncot hozhatunk létre” – mondta David Zinsner, az Intel pénzügyi igazgatója.
A vállalat két üzemet épít az arizonai Chandlerben található telephelyén, amelyek várhatóan 2024-ben lépnek működésbe. Idén bejelentette, hogy 20 milliárd dolláros beruházás keretén belül két csipgyárat fog építeni az új ohiói telephelyén is.
A cég azt is közölte, hogy 30 milliárd dollárt tervez az európai csipgyártásba fektetni, és egy új üzemet épít a németországi Magdeburgban.
Az Intel a múlt hónapban meglepte a befektetőket, amikor a bevételek tetemes csökkenéséről számolt be, és rontotta az üzleti évre vonatkozó kilátásait. A vártnál gyengébb teljesítményt az ellátási lánc zavarainak és a versenytársak erősödésének tulajdonította. Részvényeinek árfolyama idén közel 40 százalékot esett.
Technológiai hidegháború
A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek.
A csipgyártást jelenleg Tajvan uralja, amit Kína szakadár tartománynak tart, és a világon mindössze 14 ország ismeri el szuverén államnak.
Peking azon dolgozik, hogy ez a szám tovább csökkenjen. Tajvanon található a világ legfejlettebb félvezetőit gyártó kapacitás több mint 90 százaléka, amit szinte teljesen a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) állít elő.
A világ nagyhatalmai erősen függenek a szigeten gyártott félvezetőktől, és a bonyolult geopolitikai helyzet miatt igyekeznek minél több csipgyártó kapacitást hazai földön tudni.
Washington kiemelt célja, hogy minél több félvezetőgyártó kezdje meg működését amerikai földön. Ennek érdekében Joe Biden a hónap elején aláírta azt a 280 milliárd dolláros kétpárti törvényjavaslatot, amely Chips and Science Act néven vált ismertté.
A jogszabály az amerikai csúcstechnológiai gyártás fellendítését célozza, és része a kormány azon törekvésének, hogy növelje az Egyesült Államok versenyképességét Kínával szemben.
Washington a csomag keretén belül 52 milliárd dollárt szán a csipgyártás támogatására. A kongresszus egy másik törvényt is fontolgat, amely adókedvezményeket biztosítana az amerikai földön létrejött félvezetőgyáraknak. A másik oldalon Hszi Csin-ping kínai elnök a legnagyobb veszélynek nevezte a külföldi technológiától való függést, ezért a távol-keleti ország tetemes beruházásokat fordít az ágazatba, hogy növelje az önellátását.
Ebben kiemelkedő szerepet játszik a részben állami kézben lévő Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) nevű kínai vállalat.
Az SMIC 2021-ben a legnagyobb csipgyártónak számított Kínában és az ötödik legnagyobbnak globálisan, idén a második negyedévben több mint 514 millió dolláros nettó nyereséget ért el, ami felülmúlta az előzetes várakozásokat.
Viszont a Trump-kormányzat körülbelül két évvel ezelőtt nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva feketelistára tette a sanghaji székhelyű vállalatot, az SMIC kínai hadsereggel való kapcsolataira hivatkozva, amit a cég következetesen tagadott. Az SMIC például nem fér hozzá a holland ASML extrém ultraibolya litográfiai rendszereihez, amelyek a legfejlettebb csipek előállításához szükségesek.
Felpörgetné a a hazai gyártást a Fehér HázAz amerikai Kereskedelmi minisztérium CHIPS.gov néven létrehoz egy honlapot, ahol a csipgyártók állami támogatásra pályázhatnak, bár a pontos részletek még nem ismertek. A Fehér Ház szerint elkötelezettek, hogy a lehető leggyorsabb legyen az eljárás, de a pályázók alapos átvilágításra számíthatnak, valamint az amerikai hatóságok ellenőrizni fogják a támogatások elköltését is. Washington létrehoz egy 16 tagú tanácsot, ami a félvezetőkkel foglalkozik, ennek tagja lesz a külügy-, a kereskedelmi, a pénzügy-, a munkaügyi és az energiaügyi miniszter, valamint Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó és Alondra Nelson, a Tudományos és Technológiai Politikai Hivatal megbízott igazgatója. |
