Aggodalomra ad okot, hogy egyoldalú piaci hangulat alakulhat ki a vonnal szemben, mivel a külső körülmények jelentős nyomást gyakorolnak a koreai devizára – mondta kedden Csu Kjung-ho dél-koreai pénzügyminiszter, miután megbeszéléseket folytatott az ország központi bankjának, szabályozó hatóságainak és legfontosabb piaci szereplőinek képviselőivel.
A hatóságok fokozni fogják az esetleges spekulatív offshore devizakereskedések ellenőrzését is
– tette hozzá.
A Bloomberg szerint a figyelmeztetés hangvétele szigorodott az előző, még júniusban kiadott, hasonló tárgyú közleményhez képest, ami nem véletlen, hiszen kedden a délkelet-ázsiai exportgazdaság devizája 13 éves mélypontra, azaz 1346 dollár/vonra zuhant.
A kommünikét a befektetők nem tekinthetik üres fenyegetésnek, hiszen eddig az ország vezetőinek szóbeli figyelmeztetéseit rendre tényleges beavatkozás követte.
A hatóságok az év első három hónapjában például nettó 8,3 milliárd dollár tartalékot dobtak piacra a von megtámasztása érdekében.
Szöul egyébként nincs egyedül a szélesebb értelemben vett régióban a problémájával, és az arra adott válasszal sem.
India, Thaiföld és Dél-Korea devizatartaléka idén összesen 115 milliárd dollárral csökkent a dollárértékesítések nyomán.
A kirobbanó erejű zöldhasú ezek szerint nem csupán Kelet-Közép-Európában, hanem a szintén dinamikusan fejlődő Dél-, illetve Délkelet-Ázsiában is nyomást gyakorol a helyi devizákra. Az újabb gyengülési hullámot az amerikai hírügynökség szakértői a pénteki Jackson Hole-i szimpózium előszelével magyarázzák.
Dél-Korea számára a stabil valuta ráadásul létfontosságú, mivel az ország döntően külső forrásból szerzi be az energiát és az ipari exportcikkek gyártásához szükséges alapanyagokat. A gyengülő von miatt azonban az élelmiszerárak és a fuvarköltségek is az egekbe szöktek, mindez a fogyasztói árak növekedését több mint két évtizedes csúcsra segítette.
A Dél-Korea által eladott devizatartalék mértéke az elemzőket 2019 márciusára emlékezteti, amikor a von gyors gyengülését az amerikai–kínai kereskedelmi háború hatása váltotta ki.
A szóbeli beavatkozás enyhítheti az ország jegybankjára, a Bank of Koreára (BOK) a csütörtöki kamatdöntő ülését megelőzően a nagyarányú emelés érdekében nehezedő nyomást – közölte a helyi Shinyoung Securities Co. elemzőcég.
A BOK elnöke, Ri Cseng-jong jelezte, hogy valószínűleg negyed százalékpontos emelés jöhet, rámutatva, hogy a magasabb kamatlábak miatt a háztartások körében nő az adósságkockázat.
A koreai központi bank meglehetősen óvatos a vonnal kapcsolatban, ezért ha a kurzus nem tör át egy olyan sokkoló szintet, mint például az 1400 von/dollár, a BOK valószínűleg nem akarja tovább feszíteni a húrt
– mondta Cso Jong-gu, a Shinyoung Securities kötvénypiaci stratégája.
