Beruházási boom mozdíthatja ki a holtpontról a stagnáló agrárhitel piacot
2027- ig összességében 2 ezer milliárd forint értékű mezőgazdaság-, és ezer milliárdnyi élelmiszeripari fejlesztésre van kilátás. A beruházásokban jelentős elmaradások mutatkoznak, a ciklusvégi hajrá azonban olyan lendületet adhat ezeknek a fejlesztéseknek, ami a bankok várakozásai szerint kimozdíthatja a holtpontról az évek óta stagnáló agrárhitel piacot is.
- Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a jelenleg 1700-1800 milliárd forintos piac bővülése a közeljövőben 200-300 milliárd,
- Szabó István, az OTP Bank agrárgazdasági értékesítési igazgatója pedig 600 milliárd forintos bővüléssel számol.
- Utóbbi várakozás valóra válása esetén piac mérete elérheti 2400 milliárd forintot, ami a mintegy tíz éve tartó stagnáláshoz képest igen tekintélyes előrelépésnek értékelhető.
Az MBH képviselője azért kalkulál kisebb piacbővüléssel, mert a kifejezetten alacsony bedőlési rátájú, jó adósnak számító agrár ügyfelek folyamatosan fizetik vissza a hiteleiket, ami a hitelállomány csökkenése irányába hat, Szabó István viszont azért vár erőteljesebb bővülést, mert a visszafizetők többnyire újra igényt tartanak ezekre a hitelekre Ezt utóbbi álláspontot erősíti, hogy az agrárhitelezés vezető terméke a Széchenyi kártya, amihez többnyire megújuló hitelek tartoznak.
A két bank a jelenleg az agrár-, és élelmiszeripari hitelpiacnak több mint 50 százalékát tudhatja magáénak. A beszélgetésen elhangzott, hogy az MBH piaci részesedése mintegy 10 százalékkal haladja meg versenytársáét, vagyis 32 százalék körüli, ami 600 milliárd forintnyi hitelállományt jelent, és nála bankol a legtöbb e szektorhoz tartozó ügyfél is. Piaci részesedése további növelését egyik bank sem tervezi, jelenlegi pozícióikat azonban meg kívánják őrizni.
Agrárhitel piac: megnő az önerő szerepe
A rövid távú pénzintézeti ambíciókat táplálja, hogy ebben az uniós finanszírozási ciklusban még 50 százalékos vissza nem térítendő támogatással kalkulálhatnak beruházást tervező agrár-, és élelmiszeripari vállalkozások, a következőtől viszont, minden bizonnyal még akkor is a támogatási intenzitás csökkenésével kell számolniuk, ha Ursula von der Leyenék a gazdák ellenállása miatt nem tudják átverni a Közösségi Agrárpolitikát (KAP) gyökeresen felforgató elképzeléseiket. Ez pedig szintén abba az irányba hat, hogy bankok az önerő biztosításában az eddigieknél hangsúlyosabb szerephez jutnak.
Az egyébként is drámai hatásokat az EU agrárpolitikája tovább erősíti, amikor úgy akarja az 51 millió hektár kitűnő termőerőddel rendelkező Ukrajna – no meg a Mercosur megállapodás keretében Dél-Amerika – iszonyatos méretű agrárkibocsátását az az európai termelők nyakába szakítani, hogy közben drasztikusan leépíti az agrártámogatásokat.
Mindez az Alföld aszályosodását magával hozó klímaváltozással együtt gyökeres változásokat kényszeríthet ki a magyar mezőgazdaágban. Utóbbi miatt várhatóan nemcsak a kukoricát kell más, forróság-, és szárazság tűrő növényekre – például cirokra, vagy kenderre cserélni – de azzal is számolni kell, hogy
- a jelenlegi mintegy 4,7 millió hektárnyi szántóból
- akár kétmillió hektár is alkalmatlanná válhat a mezőgazdasági művelésre.
- Jól mutatja a helyzet súlyosságát, hogy jelenleg a magyarországi szántóknak mindössze 3 százalékát öntözik.
A nem éppen szívderítő helyzetre a banki szakértők szerint az évek óta tervezett, ám még el nem indított beruházások felgyorsításával tud versenyképes választ adni a magyar agrárium. A kisebb kibocsátású vállalkozásoknál réspiacokat megnyitó innováció, illetve, az ezeket célzó fejlesztések jelenthetik a túlélést, megfelelő üzemméret esetén pedig az innováció és a a hatékonyságot növelő beruházások együttesen vezethetnek a versenyképesség megőrzéséhez akár még olyan cégek esetében is, amelyek jelenleg kiválóan teljesítenek nemzetközi piacokon.
Bezuhanó földárakat hozhat az aszály
A földárak a rendszerváltás óta ugyan megnégyszereződtek, európai átlagban azonban ma sem mondhatók magasnak.
- Hollandiában 90 ezer eurót kérnek el egy hektárért,
- Magyarországon alig több mint 5 ezer euró a jellemző ár.
- Olaszországban ez 35 ezer euró körül alakul,
- Szlovéniában 20 ezer,
- Lengyelországban 14 ezer euró közelében alakul, de még
- Bulgáriában is mintegy 8 ezer euró.
- A magyar árakat csak a litván, szlovák, lett és horvát árak múlják alul, igaz, azok sem sokkal.
A liberális agrárpolitikával felturbózott változások különösen azokat a kisebb termelőket érinthetik drasztikusan, akiknek üzemi eredménye már évek óta csak a támogatásokkal – elsősorban a földalapú támogatással – tud pozitív lenni.
Ebbe a kategóriába tartozik az MBH és az OTP adatai felmérései szerint a gazdálkodóknak mintegy negyven százaléka.
Különösen érintettek azok a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó családok, amelyek háromszáz hektár alatti területen folytatnak szántóföldi növénytermesztést. (Piaci megközelítésből szántóföldi növénytermesztés esetén ez a méret egyáltalán nem tud gazdaságos lenni, a gépesítés pedig, 450-600 hektártól tud csak rentábilis lenni.) Ezeknél a gazdaságoknál többnyire esély sincs arra, hogy komoly öntözési beruházásokba fogjanak, anélkül pedig az aszály sújtotta területeken ez a gazdálkodási forma egyre inkább fennláthatatlanná válik.
A magyar mezőgazdasági termelés jövedelmezősége soha nem volt magas, mostanság viszont egyre határozottabb leszakadást mutat a pénzintézetek adatai szerint az európai átlaghoz képest.
Az aszály, és a növekvő input költségek miatt a kisebb méretben gazdaságosan többé nem művelhető területek piacra áramlása felpörgetheti a földforgalmat, kínálati nyomást eredményezhet a piacon, ami a földárak csökkenéséhez vezethet.
Hollósi Dávid szerint erre utal, hogy ma már egyáltalán nem szokatlan, ha egy nagyobb, több ezer hektáron gazdálkodó agrárvállalkozó azzal keresi fel a bankot, hogy kétszáz hektáros szomszédja ki akar szállni a mezőgazdaságból és eladásra/tartós bérletre kínálja a földjét, ő pedig a vételhez versenyképes pénzintézeti finanszírozást keres.
