Leglátványosabb szakaszához érkezett a magyar söripar eddigi legnagyobb beruházása – videó
Nagy fába vágták a fejszét Kőbányán. A Dreher-gyár alatt húzódó, 13. századi mészkőbánya föld alatti járatait is meg kellett erősíteni ahhoz, hogy megkezdhessék az új üzem építését. A cég 100 milliárd forintos beruházásának első szakaszában teljesen megújul az erjesztés folyamata, amelyhez a Dunán már le is úsztattak Németországból 35, gigászi méretű tartályt.
Az erjesztő- és ászokolótartályokat ősszel éjszakánként szállították át közúton a Csepeli Szabadkikötőből a kőbányai gyár területére.
A legnagyobb, 20–22 méteres darabokat szigetelés nélkül kellett legyártani, ugyanis csak így kaphatták meg az engedélyt „túlméretes szállítmány” szállítására.
A folyamatot tehát tovább bonyolítja, hogy a külső szigetelőréteget az építkezés helyszínén, egy erre a célra felállított csarnokban helyezik fel, nemzetközi szakembergárda közreműködésével.
Meghatározza a sör ízét
A sörgyártás egyik legkritikusabb lépése a főzést követő erjesztés, amely során az élesztő a sörlében található cukrokat alkohollá és szén-dioxiddá alakítja – ez alapvetően meghatározza a sör ízét, illatát és szénsavtartalmát. Éppen ezért meghatározó a mostani beruházás a Dreher életében: a modern épületek és a 300 köbméteres tartályok mellett új technológiák is megjelennek. Az erjesztőépület mellett egy új energiaközpont is épül, amely később a teljes gyártási folyamatot kiszolgálja, és javítja a víz- és energiafelhasználás hatékonyságát.
A hazai söripar eddigi legnagyobb beruházását hajtjuk végre Budapesten, ráadásul úgy, hogy közben nem állunk le a termeléssel. A projektünk összetettségét jól érzékelteti, hogy 800 éves alagutakat kellett megerősítenünk ahhoz, hogy egy 500 tonnás daruval a helyére emelhessünk akkora tartályokat, amelyeket kész formájukban még szállítani sem lehetne a hazai utakon
– mondta el a projektről Rácz András, Dreher Sörgyárak integrált ellátási lánc igazgatója.
Az elmúlt években megvalósult sokmilliárdos fejlesztések után a mostani gigaberuházás első, 30 milliárd forint értékű szakasza várhatóan 2026 végén zárul le. Ezt követően a hazai piac alakulása alapján határozzák meg a fejlesztések további irányát.
Keserű jövő – nem pörögnek a korsók
Németországban csökken a sörfogyasztás, ahogy változnak az ízlések, így például az éttermekben kezd más szeszes italok, vagy például az alkoholmentes sörök felé tolódni a kereslet. A sörfogyasztást befolyásolja továbbá a lakosság elöregedése is, az idősebb emberek ugyanis kevesebb szeszes italt fogyasztanak.
Németországban hamarosan árat emelhet a legtöbb nagy sörfőzde
az Inside italpiacra szakosodott szakmagazin elemzése szerint. A jelentés rámutatott arra, hogy Németországban a tíz legkeresettebb sörmárka közül hatnak a termelői ára mostanság vagy a közeli hónapokban nőni fog. A termelők az egyre többe kerülő nyersanyagok és logisztika miatt kénytelenek árat emelni, az azonban még nem világos, hogy ezt a kiskereskedők milyen mértékben hárítják majd át a fogyasztókra. Németországban csökken a sörfogyasztás, ahogy változnak az ízlések, így például az éttermekben kezd más szeszes italok, vagy például az alkoholmentes sörök felé tolódni a kereslet. A sörfogyasztást befolyásolja továbbá a lakosság elöregedése is, az idősebb emberek ugyanis kevesebb szeszes italt fogyasztanak.
Stefan Blaschak, a bajor Oettinger cég vezérigazgatója egy német lapnak augusztus végén igen borúlátóan nyilatkozott a sörágazat kilátásaival kapcsolatban. Azt mondta, hogy „a sörfőzdék úgy hullanak majd, mint az őszi legyek”.
