Globális felhördülést váltott ki az államkötvények piacán a Bank of England váratlan keddi intervenciója. A brit jegybankárok pánikreakcióját nemcsak a szigetországi események indokolták, hanem a 10 éves amerikai kincstárjegy hozama is 4 százalék fölé emelkedett, amire évtizede nem volt példa.
Az államkötvények hozamai, amelyek az árak esésekor emelkednek, egész évben felfelé törtek, mert a központi bankok világszerte a rövid lejáratú kamatlábak emelésével és a monetáris politika szigorításával próbálják leküzdeni az elmúlt évtizedek legpusztítóbb inflációját.
Ám az elmúlt héten különösen riasztó ütemben emelkedtek a kötvényhozamok.
A befektetők múlt csütörtökön kezdték el dömpingáron adni a kötvényeket, egy nappal azután, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve jelezte, hogy valószínűleg még gyorsabban emeli a kamatokat, mint amire a befektetők számítottak. Pénteken újabb mélyütést kaptak, amikor az Egyesült Királyság új kormánya bejelentette, hogy csökkenti az adókat és jelentősen növeli a hitelfelvételt. Erre megkezdődött a brit kötvények kiszórása a portfóliókból. Majd az hozott újabb fordulatot, amikor a BoE közleményt adott ki, hogy a kötvénypiacot vásárlásokkal támasztja meg.
Érdekes módon
a brit kötvénypiaci intervenció az óceán túlpartján is lejjebb nyomta a hozamokat.
Úgy tűnik, a Wall Street is megkönnyebbüléssel fogadta, hogy az aggasztó fejleménynek közül legalább egyet kezeltek.
A jelenlegi környezetben bárki is tegyen egy erőteljes lépést a pénzügyi stabilitás irányába, azzal minden piacon segít
– mondta Jim Vogel, az FHN Financial kamatstratégája.
A Tradeweb szerint
a 10 éves amerikai kincstári hozam csütörtökön 3,707 százalékra süllyedt, szemben a szerdai 4,017 százalékkal, s a keddi 3,963 százalékkal. Ami 2009 márciusa óta a legnagyobb egynapos hozamcsökkenés.
Eközben a 10 éves brit kötvényhozam 4,05 százalékra süllyedt a Bank of England intervenciója előtti 4,5 százalékról.
A Wall Street Journal emlékeztet, hogy
az elmúlt hónapokban az emelkedő kötvényhozamok megemelték a háztartások, a vállalkozások és a kormányzat hitelfelvételi költségeit. Nem mellesleg eltérítették a tőzsdét,
megnyirbálva a vállalati értékeléseket, s a héten medvepiacra küldve a jó öreg Dow Jonest. Az új részvénykibocsátások leálltak, a rendkívül eladósodott vállalatok kemény finanszírozási környezettel néznek szembe, s a megugró jelzáloghitel költségek a lakáspiacot is lefékezték. Ám a kötvényhozamok süllyedése újra lendületbe hozta a részvénypiacot és az árutőzsdéket.
A kötvények ralijával kapcsolatban csak az elemzők tanácstalansága biztos. Ahogy nem lehetett tudni, hogy a hozamrali fenntartható-e, most a hozamsüllyedést is nehezen tudják megmagyarázni a Wall Street-i elemzők.
Amíg az Egyesült Királyságban a hozamcsökkenést a hosszabb lejáratú kötvények vezették, addig az amerikai piacon a rövidebb lejáratú kincstárjegyek is tartották velük a lépést,
pedig a rövid hozamokat jellemzően a Fed által meghatározott rövid távú kamatkilátások határozzák meg. Abban azonban egyetértés mutatkozik, hogy a Fed intézkedéseinek az amerikai gazdaságon túlmutató következményei vannak.
A kincstári hozamokat nagyrészt a befektetők arra vonatkozó várakozásai befolyásolják, hogy a Fed által meghatározott egynapos kamatlábak milyenek lesznek a élettartama alatt. Ezek pedig az egész gazdaságban meghatározták a hitelfelvételi költségek padlószintjét.
A befektetők most meg vannak győződve arról, hogy meredekebb kamatemelések következnek, az éves 8 százalék felett ragad, s a kamatlábak a jövő év közepére 4,75 százalék fölé emelkednek. De van olyan Wall Street-i cég, amelyik jövőre már 5 százalék feletti kamattal számol.
