Az Európai Bizottság (EB) hét végi döntése után sokan felkapták a fejüket. Olyanok is, akik eddig nem is foglalkoztak ezzel. Pedig a brüsszeli 7,5 milliárd euró potenciális megvonásának lehetősége csak egy folyamat része. Sőt, maga az érték nagyjából a fele annak, amely a döntést megelőző napokban szárnyra kapott a médiában. 

Brüsszel, 2022. szeptember 7.
Légi felvétel az Európai Bizottság székházáról Brüsszel uniós kormányzati negyedében 2022. szeptember 7-én.
Fotó: Olivier Hoslet / MTI / EPA

Mindenesetre most többen aggódnak, mint korábban, pedig ha valaki megnézi a nyilatkozatokat mind a kormányzati, mind az uniós oldalról, vagy átbogarássza az unió részéről kiadott – elég részletes – dokumentumot, akkor abból azt olvashatja ki, hogy a folyamat fontos állomásához érkeztünk. 

A több hónapos előkészítő munkának köszönhetően a felek megállapodtak abban, hogy milyen változtatásokat kell eszközölni a magyar jogrendben ahhoz, hogy az unió, az EB komfortosan érezhesse magát, ha újraindítja az uniós pénzek folyósítását Magyarországnak. 

Az euró-forint árfolyam
 

A nyilatkozatokból pedig az látható, hogy 

a kormány elégedett az eredménnyel, és kész végrehajtani a változtatásokat,

az EU pedig meglepett, hogy sikerült az általa szükségesnek ítélt változtatásokra rávennie a kormányt. Vagyis a most kimondott megvonás valójában csak arról szól, ha nem hajtod végre a vállalásaidat, akkor milyen büntetést kapsz.

Ráadásul a korábbi hírek szerint ezek a vállalások sok esetben már törvénytervezetek formájában pattogtak a bizottság és a kormányzati szervek között, vagyis már a megfogalmazásuk is megtörtént. Így nem meglepő, hogy az első csomagot a kormány már a döntés másnapján benyújtotta a parlamentnek, s az elkövetkező hetekben az előre lefektetett határidők szerint következik a többi.

forint, euró
Fotó: Shutterstock

Ez pedig azt jelenti, hogy 

nagy valószínűséggel november 19-ig megszületnek a szükséges jogszabályok,

felállnak a vállalásban szereplő, korrupciót üldözni hivatott szervezetek, s az év végéig megszületik az egyezség az EU és Magyarország között. Így jövő február–márciusban újraindulhat a pénzek folyósítása, amely igencsak nagymértékű lehet, hiszen idén gyakorlatilag nem kaptunk ezekből a forrásokból, s még az újjáépítési alap pénzei is függőben vannak még. 

Ez pedig azt jelenti, hogy jövőre nagy valószínűséggel a 10 milliárd eurót jóval meghaladó uniós forrás áramolhat Magyarországra, amely jelentősen növeli euróforrásainkat, s ezen keresztül pozitívan hathat a forint árfolyamára.

20220318 Kardoskút
Az Akvamarin Projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. egy megközelítőleg 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát létesít a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál.
Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet

Mindeközben a földgáz téren is jól dolgoznak az EU-tagállamok. Jóval az időarányos célok előtt jár Európa a gáztárolók feltöltöttségében, sőt nagy valószínűséggel 10–25 százalékkal túl is lőheti. Ugyanakkor igencsak gyorsan épülnek a gázfogadó (LNG) terminálok, vagyis csökken az orosz gáztól való függőség. 

Ráadásul az ukrán háború is fordulatot látszik venni, amin nagy valószínűséggel az orosz mozgósítás sem fog tudni változtatni.

Sőt Putyin hátországa roggyanhat meg, mind támogatottság, mind pedig gazdasági értelemben. Gondoljunk csak a kieső munkaerőre. Ezek pedig inkább a földgáz árának tartós csökkenésének irányába mutatnak. Ha pedig a gázár alacsonyabb, akkor nekünk is kevesebb eurót (sic rubelt) kell adnunk érte. Ez pedig megint csak a kereskedelem és a folyó fizetési mérleg egyensúlyi irányába mozgató tényező, amely ismét jó a magyar fizetőeszköznek.