A korábbi 2,8 százalékról a felére, 1,4 százalékra csökkentette a spanyol jegybank a 2023-as mértékére adott előrejelzését. Miután idén is növekedést mutat a gazdaság, úgy tűnik, hogy
Spanyolország elkerüli a recessziót,
és sokkal jobban vészelheti át a mostani válsághelyzetet, mint a 2008-ast. A járvány hatására viszont 2020-ban 11 százalékos gazdasági visszaesést mértek, így a szintje a jelenlegi előrejelzés alapján csak 2024 első negyedévében éri el a járvány előttit, míg eddig ezt 2023 harmadik negyedévére várták.
A jegybank azzal indokolja a kisebb növekedést, hogy magasabb az a vártnál, nőnek a finanszírozási költségek, emellett viszonylag gyenge a világgazdaság szintjén a kereslet, és szűkülnek az exportlehetőségek. A jövő évi inflációs várakozást 5,6 százalékra növelték a korábbi 3 százalék körüli szintről, bár ez nemzetközi összevetésben még mindig viszonylag kedvezőnek tekinthető, és a jelenlegi várakozások szerint az idei érték is csak 8,7 százalék lesz, vagyis az egy számjegyű tartományban marad. 2024-re azonban már csak 1,9 százalék az előrejelzés, ami lényegében az inflációs célérték.
Pablo Hernandes de Cos jegybankelnök úgy gondolja, hogy az Európai Központi Bank két nagy, 75 bázispontos emelése után még további kamatemelés szükséges, de úgy véli, hogy
2,25-2,50 százalékos szint már elegendő lehet ahhoz, hogy az eurózónában visszatérjen az infláció a 2 százalékos célérték szintjére.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed esetében a piac 4 százalék fölötti kamatszintet vár, a Magyar Nemzeti Bank pedig 13 százalékra emelte az alapkamatot, és szándékai szerint nem emelkedik tovább a szint.
