Az előzetes várakozásokat jócskán felülmúló, bombaerős harmadik negyedéves eredményről jelentett péntek hajnalban a Mol. A magyar olajtársaság a számára továbbra is kedvező külső környezetnek köszönhetően ellensúlyozni tudta a működését kedvezőtlenül érintő, az üzemanyagár-sapkából és az extraprofitadóból eredő szabályozói hatásokat.

Worker,Inspects,Refining,Structures,At,The,Duna,Oil,Refinery,,Operated, Worker inspects refining structures at the Duna oil refinery, operated by MOL Hungarian Oil And Gas Plc
Fotó: Rustically

 

Az egész szektorban legnagyobb érdeklődéssel követett, újrabeszerzési árakkal becsült (CCS), tisztított EBITDA a tavalyi bő duplájára, 580,6 milliárd forintra ugrott. 

A társaság még soha nem szállított ilyen erős eredményt, és ezzel még az optimista, 477 milliárd forintot prognosztizáló elemzői konszenzust is messze maga mögött hagyta. A tisztított CCS üzemi eredmény két és félszeresére, 454,6 milliárd forintra hízott, amelyhez az egy évvel korábbinál 120 százalékkal magasabb, 262,1 milliárdos adózott nyereség társult.

Az első kilenc hónap során 3,627 milliárd dollár – 1335 milliárd forint – CCS EBITDA-t termelt a vállalat. Ez már most zárójelbe teszi az egész évre kitűzött, 3,3 milliárd dolláros korábbi eredménycélt, így a vezetőség már a 4,1–4,4 milliárdos sávba várja az eredményt 2022-ben.

A csúcsprofit és a mintegy harmadával feljebb srófolt iránymutatás annak tükrében még lenyűgözőbbnek tűnik, hogy a Mol jelzése alapján a kelet-közép-európai üzemanyagár-szabályozás és a különadók ez első háromnegyed évben 1,18 milliárd dollár, vagyis mintegy 423 milliárd forint terhet jelentettek az olajipari csoport számára.

Fáj az ársapka, de a kitermelés és a finomítás jól hoz a konyhára

A kiemelkedő teljesítmény oroszlánrészét a hagyományosan két legnagyobb üzletág, az upstream és a downsteam fej fej melletti szárnyalása adta. A kutatás-termelési (upsteam) üzletág EBITDA-ja a magas olaj- és gázáraknak köszönhetően 132 százalékkal, 276,2 milliárd forintra nőtt.

A szegmens legfőbb hajtóereje a makrokörnyezet volt, amely ellensúlyozta az extra bányajáradékok hatását az utolsó negyedévben. A brent típusú nyersolaj hordónkénti átlagára 99 dollár volt a harmadik negyedévben, 35 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A kőolaj- és gáztermelés meghaladta a napi 90 ezer hordót a harmadik negyedévben, míg a hordónkénti működési költség öt dollár alatt maradt.

A downsteam szegmens az upstreamhez hasonló mértékű, 127 százalékos bővülést el, 297,5 milliárd forinttal járulva hozzá a csoportszintű eredményhez. 

A régiós árszabályozás és a különadók is sújtották az üzletág eredményét, a petrolkémia EBITDA-ja az előző év hasonló időszakhoz képest 90 százalékkal csökkent, de a finomítás és a magasabb EBITDA-termelése ellensúlyozta a kedvezőtlen hatásokat.

A kiskereskedelmi tevékenységet is magában foglaló fogyasztói szolgáltatások EBITDA-ja forintalapon csaknem negyedével zsugorodott, és 48,3 milliárd forintot hozott a Mol konyhájára. A régiós országokban érvényben lévő üzemanyagár-sapka mintegy 34 milliárd forint kiesést okozott. A hatóságilag szabályozott árakat ugyanakkor részben kompenzálta az erős üzemanyag- és nemüzemanyag-értékesítés.

A Mol árfolyama
 

A negyedik és egyben legkisebb gázmidstream üzletág 67 százalékkal, 15,1 milliárd forintra emelkedett.

Bár a makrokörülmények kedvezően alakultak az olaj- és gázipar számára az év első háromnegyed évében, a bizonytalan külső környezet, a kibontakozó az állami beavatkozások, a különadók bizonytalanságot okoznak az iparágban. Úgy tűnik, hogy az EU-s szankciók meghatározzák Európa gazdasági jövőjét, a harmadik negyedév ugyanis nagyon szűkösnek bizonyult ellátásbiztonsági szempontból Kelet-Közép-Európában. Mindeddig képesek voltunk fenntartani az üzemanyag-ellátást a régió jó néhány országában: ezt tartom a harmadik negyedév legnagyobb eredményének, amelyet a molos munkavállók rendkívüli erőfeszítéseinek köszönhetünk. 

 – mondta el Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató az eredmények kapcsán.

A cégvezető szerint a jövőben is szükségük lesz kollégáik elkötelezettségére és a pénzügyi fegyelemre ahhoz, hogy végrehajtsák a transzformációs beruházásokat, amelyekkel egyszerre garantálják az energiabiztonságot és az orosz energiaforrásokról való leválást, miközben nem tévesztik szem elől a zöldátmenetet sem.