Dübörög az olajbiznisz: soha nem látott profit a Molnál
Az előzetes várakozásokat jócskán felülmúló, bombaerős harmadik negyedéves eredményről jelentett péntek hajnalban a Mol. A magyar olajtársaság a számára továbbra is kedvező külső környezetnek köszönhetően ellensúlyozni tudta a működését kedvezőtlenül érintő, az üzemanyagár-sapkából és az extraprofitadóból eredő szabályozói hatásokat.
Az egész szektorban legnagyobb érdeklődéssel követett, újrabeszerzési árakkal becsült (CCS), tisztított EBITDA a tavalyi bő duplájára, 580,6 milliárd forintra ugrott.
A társaság még soha nem szállított ilyen erős eredményt, és ezzel még az optimista, 477 milliárd forintot prognosztizáló elemzői konszenzust is messze maga mögött hagyta. A tisztított CCS üzemi eredmény két és félszeresére, 454,6 milliárd forintra hízott, amelyhez az egy évvel korábbinál 120 százalékkal magasabb, 262,1 milliárdos adózott nyereség társult.
A csúcsprofit és a mintegy harmadával feljebb srófolt iránymutatás annak tükrében még lenyűgözőbbnek tűnik, hogy a Mol jelzése alapján a kelet-közép-európai üzemanyagár-szabályozás és a különadók ez első háromnegyed évben 1,18 milliárd dollár, vagyis mintegy 423 milliárd forint terhet jelentettek az olajipari csoport számára.
Fáj az ársapka, de a kitermelés és a finomítás jól hoz a konyhára
A kiemelkedő teljesítmény oroszlánrészét a hagyományosan két legnagyobb üzletág, az upstream és a downsteam fej fej melletti szárnyalása adta. A kutatás-termelési (upsteam) üzletág EBITDA-ja a magas olaj- és gázáraknak köszönhetően 132 százalékkal, 276,2 milliárd forintra nőtt.
A szegmens legfőbb hajtóereje a makrokörnyezet volt, amely ellensúlyozta az extra bányajáradékok hatását az utolsó negyedévben. A brent típusú nyersolaj hordónkénti átlagára 99 dollár volt a harmadik negyedévben, 35 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A kőolaj- és gáztermelés meghaladta a napi 90 ezer hordót a harmadik negyedévben, míg a hordónkénti működési költség öt dollár alatt maradt.
A downsteam szegmens az upstreamhez hasonló mértékű, 127 százalékos bővülést el, 297,5 milliárd forinttal járulva hozzá a csoportszintű eredményhez.
A régiós árszabályozás és a különadók is sújtották az üzletág eredményét, a petrolkémia EBITDA-ja az előző év hasonló időszakhoz képest 90 százalékkal csökkent, de a finomítás és a kereskedelem magasabb EBITDA-termelése ellensúlyozta a kedvezőtlen hatásokat.
A kiskereskedelmi tevékenységet is magában foglaló fogyasztói szolgáltatások EBITDA-ja forintalapon csaknem negyedével zsugorodott, és 48,3 milliárd forintot hozott a Mol konyhájára. A régiós országokban érvényben lévő üzemanyagár-sapka mintegy 34 milliárd forint kiesést okozott. A hatóságilag szabályozott árakat ugyanakkor részben kompenzálta az erős üzemanyag- és nemüzemanyag-értékesítés.
A negyedik és egyben legkisebb gázmidstream üzletág 67 százalékkal, 15,1 milliárd forintra emelkedett.
Bár a makrokörülmények kedvezően alakultak az olaj- és gázipar számára az év első háromnegyed évében, a bizonytalan külső környezet, a kibontakozó recesszió, az állami beavatkozások, a különadók bizonytalanságot okoznak az iparágban. Úgy tűnik, hogy az EU-s szankciók meghatározzák Európa gazdasági jövőjét, a harmadik negyedév ugyanis nagyon szűkösnek bizonyult ellátásbiztonsági szempontból Kelet-Közép-Európában. Mindeddig képesek voltunk fenntartani az üzemanyag-ellátást a régió jó néhány országában: ezt tartom a harmadik negyedév legnagyobb eredményének, amelyet a molos munkavállók rendkívüli erőfeszítéseinek köszönhetünk.
– mondta el Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató az eredmények kapcsán.
A cégvezető szerint a jövőben is szükségük lesz kollégáik elkötelezettségére és a pénzügyi fegyelemre ahhoz, hogy végrehajtsák a transzformációs beruházásokat, amelyekkel egyszerre garantálják az energiabiztonságot és az orosz energiaforrásokról való leválást, miközben nem tévesztik szem elől a zöldátmenetet sem.
