Az érintett lekötések kamata nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ Zrt. honlapján közzétett három hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegy aukciós átlaghozamát, amely aukcióról aukcióra változhat. Ugyanakkor a korábbi lekötésekre nem terjed ki a rendelet hatálya, vagyis
a már futó betéti szerződésekben szereplő kamat az eredeti feltételeknek megfelelően jár az ügyfeleknek.
A november 29-i aukció átlaghozama 13,09, míg egy héttel korábban az aukción az átlaghozam 12,82 százalék volt. Tehát ennél a kamatösszegnél nem kaphatnak a betétesek magasabb kamatot a pénzük lekötésére. A kamatplafon a legfeljebb egyéves futamidejű betéteket érinti, és az intézkedés a látra szóló, vagyis lekötetlen összegekre is vonatkozik – mutat rá az utóbbi időszak tapasztalataira a Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Érthető módon sokakat foglalkoztat, hogy mely ügyfelek betéteire lesz érvényes az intézkedés. A 20 millió forint összegű lakossági, valamint egyes intézmények betéteiből kiindulva e körbe tartoznak az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak, a lakástakarékpénztárak, a biztosítók, a befektetési vállalkozások, az árutőzsdei szolgáltatók, valamint a befektetési alapkezelők.
Mint az Oeconomus szenior elemzője, Erdélyi Dóra írta, az alapkamat mellett az MNB október közepe óta tart egynapos betéti gyorstendereket, amelynek keretében a kereskedelmi bankok a jegybanknál kockázatmentesen 18 százalékos kamat mellett köthetik le egy napra szabad forrásaikat.
Ez viszont anomáliához vezetett a rendszerben.
Ennek a nyerészkedési gyakorlatnak a megfékezésére Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter jelentette be a betéti kamatstopot, mivel meglátásuk szerint az egyes pénzügyi szereplők ezzel a jegybanki lehetőséggel visszaéltek. Ezért húztak a betéti kamatoknak határt.
Mint közismert, az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, vagyis az 3 százalékhoz terelése. Ezt a jegybank elsősorban az alapkamat emelésével szeretné elérni – emeli ki az alapítvány tanulmánya. „A magas kamatszintek átgyűrűznek a kereskedelmi banki hitelkamatokba és – bizonyos mértékig – a betéti kamatokba is, drágítva a hitelfelvételt és ösztönözve a megtakarításokat. Ezzel fogják vissza a keresletet (fogyasztás, beruházások) a gazdaságban, így lassítják az inflációt. Ezt hívják kamatcsatornának, ami a transzmissziós mechanizmus egyik válfaja.”
Bankszövetség: torzítja a piaci viszonyokat a kamatstop kiterjesztéseA banki terhek magas szintje és a szerződéses viszonyokba való utólagos beavatkozás okozta bizonytalanság elérte a kritikus szintet a Magyar Bankszövetség szerint. |
Az Oeconomus okfejtése alapján ugyan folyamatosan növelték a kereskedelmi bankok a betétek után fizetett kamatokat a jegybanki kamatemelésekkel párhuzamosan, de azok nem követik le sem a hazai inflációs rátát (október: 21,1 százalék), de még a jegybanki alapkamatot sem (13 százalék). Ugyanis az egy évnél rövidebb időre szóló lekötés esetén a legmagasabb EBKM-mel rendelkező bankbetét 9,38 százalékot kínál, de több nulla százalék körüli is található (forrás: Bankmonitor). A Magyar Nemzeti Bank statisztikája hasonló képet mutat – utal rá a szerző. A háztartások által elhelyezett, látra szóló és folyószámlabetétek átlagos kamatlába szeptemberben 0,22, az éven belül lekötött betétek esetén 7,13 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy a betéti kamatstop 12,8 százalékos felső határa nem képez korlátot jelenleg a lakosságnak a bankbetétben való lekötések esetében.
Nagy Márton: kiterjeszti a kormány a kamatstopot a diákhitel 1-re isA diákhitel kamata változatlanul 4,99 százalékos kamattal lesz elérhető 2023 januárjától – jelentette be a gazdaságfejlesztési miniszter. |
Tehát, ahogy látjuk, az átlagos lakossági ügyfelek betéteit nem érinti a kamatstop. A korlát elsősorban a magas megtakarításokkal rendelkező, sokszor privátbanki ügyfelek körében érvényesülhet, mivel e kiemelt ügyfeleknek a kereskedelmi bankok egyedi termékeket és befektetési lehetőségeket kínálnak.
