A kriptopiacok szabályozását célzó európai uniós rendelet várhatóan jövőre, a harmadik negyedévben jelenik meg, célja védelmet nyújtani a befektetőknek, elősegíteni a pénzügyi stabilitás megőrzését – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szerdai online kerekasztal-beszélgetésén.
Ezen eszközök piaca jelenleg egyáltalán nincs szabályozva, holott komoly befektetések forognak a területen – közölte Fáykiss Péter, az MNB digitalizációért felelős igazgatója, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy más pénzügyi eszközökkel szemben a kriptobefektetők nem számíthatnak fogyasztóvédelmi segítségre, a letétkezelés sincs rendezve, továbbá
az sem tisztázott, hogy egyáltalán minek tekinthetők ezek a termékek.
A európai szabályozásával az EU 450 milliós piacával lesz a legnagyobb olyan terület, ahol keretek közé terelik az új típusú befektetési formát – vélekedett a jegybank szakembere, aki üdvözölte a szabályozási kezdeményezést. Említette a stable coinok körét is, amelyek olyan digitális pénzeszközök, amelyek egy hálózathoz-közösséghez kötődnek, és amelyek fedezete egy adott deviza letétbe helyezve. Ettől eltér a digitális jegybankpénzek köre, amelyek lehetőségeit a világon a jegybankok 90 százaléka már vizsgálja, beleértve a magyar központi bankot.
Kalocsai Kornél blokklánc- és kriptopénzszakértő, a Kripteus alapítója, ügyvezetője hangsúlyozta, hogy az egész világ várja az uniós szabályozás megjelenését, hiszen mintát nyújt majd arra, hogy a kriptopénzeket hogyan lehet megfogni. Reményét fejezte ki, hogy a kriptohasználók és -befektetők kedve a rendelet nyomán fellendül, hiszen a piac tisztul majd a szabályozás révén.
Sok ügyfél problémája jelenleg az, hogy az eszközök a szürkezónához köthetők, ennek megfelelően jövedelem keletkezésekor nehézkes az elszámolás a hatóságok és a bank felé.
Hozzátette: a kripto sokkal több, mint befektetési osztály, olyan fejlesztések indultak el, amelyek a tulajdonjogot digitalizálni tudják, kérdés, hogy a szabályozás hogyan tudja ezeket az innovációkat követni.
A kriptocégvezető szerint forintalapú stable coinra is szükség lenne, amely a volatilissé váló piacon szükséges esetben a befektetőnek kiszállási lehetőséget biztosíthat. Tavaly egy elemzés szerint Magyarországon a kriptotranzakciók értéke 15 milliárd dollár volt, ilyen körülmények között érdemes lenne lépni Kalocsai szerint.
Vajda Viktor, az MKT Fintech és Pénzügyi Kultúra Szakosztályának elnökségi tagja emlékeztetett, hogy az unióban tavasszal már szavaznak a tervezetről, utána kezdődhet el a piac felkészülése a változásokra, valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy rendeleti típusú jogalkotásról van szó, ami azt jelenti, hogy a tagállamokban közvetlenül hatályba lépnek a rendelkezések.
A szakember azt is hangsúlyozta, hogy a kriptoeszközöket sokan tévesen valutaként emlegetik,
ezért fontos lenne a fogalmi rendszereket széles körben ismertetni, egy edukációs programot indítani.
Kiemelte, hogy az új szabályozás a kriptoeszközöket értékmegjelenítőként fogja kezelni, a pénzmosás elleni törvény korábban még csereeszközként tekintette a termékekre, ami lényeges különbség.
Pereczes János, a Magyar Bankholding ügyvezető igazgatója szerint még nem dőlt el, milyen szerepe lesz a kriptoeszközöknek, van, aki szerint eltűnnek egy idő után a piacról, más szerint a világ így fog működni. Elmondása szerint a pénzintézet évek óta vizsgálja, hogy mit lehet kezdeni a blokklánc-technológiával, egyre több ügyfelüknek vannak kriptoeszközeik.
