A Mol-csoport arra számít, hogy a 2026-ra befejeződő beruházások után a finomítói szabadon választhatnak orosz vagy nem orosz nyersolaj között – mondta Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a Reutersnek.
Hernádi elmondta, hogy a Mol részben európai uniós forrásokból tervezi finanszírozni a dunai és a Slovnaft finomítóinak az uráli olajról való diverzifikálásához szükséges 500–700 millió dolláros technológiai beruházásokat.
„Szeretnénk, ha 2025 végére, 2026 elejére szabadon dönthetnénk arról, hogy mikor, mennyi és milyen típusú olajat szállítunk melyik finomítóba…” – mondta Hernadi a hírügynökségnek adott interjúban.
Elmondta azt is, hogy tavaly a Slovnaft betáplálásnak csak mintegy 5 százaléka volt nem orosz olaj, de ez 2023 végére mintegy 30-35 százalékra, azaz 2 millió tonnára fog emelkedni.
Közben pedig mindent megtesznek, hogy Ukrajnában és Horvátországban is megakadályozzák az olajtranzitdíjak emelését.
A Janaf, a horvátországi olajvezeték-üzemeltető, a Mol alternatív szállítási útvonalát jelentő Adria-vezetéken keresztül történő tranzitdíjakat a Bakui-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) vezetéken felszámított referenciadíj négyszeresére akarja emelni – tudatta Hernadi, ezért a Mol csak rövid időtávra szerződik a Janaffal és közben tárgyal egy hosszú távú megállapodásról. Valamivel jobbak a Mol pozíciói a tranzit költségeit illetően: ott a felek már közel vannak ahhoz, hogy egymás tenyerébe csapjanak. A Mol első embere szerint közvetlenül az ukrán csővezeték üzemeltetőnek fognak fizetni az orosz nyersolaj tranzitjáért, a vita a szolgáltatás áráról van köztük.
A jövőbeni osztalékfizetéssel kapcsolatban Hernádi annyit ígért, hogy az alaposztalék (részvényenként 150 forint) a későbbiekben is kifizethető, kivéve ha valamilyen szélsőségesen negatív üzleti év következik.
