Nem gyengült, hanem erősödött a forint kedden a késő délutáni kereskedésben, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a várakozásoknak megfelelő mértékben csökkentette kamatait, és vázolta várakozásait a jövendő makrogazdasági pályáról és a követendő kamatpolitikáról.
A forint a késői kereskedésben átszúrta a 372-es szintet az euróval szemben, holott reggel még 374-en túl kereskedett: ez napon belül több mint félszázalékos erősödés. Igaz, hogy ezt követően visszakozott 373 fölé.
Egy kamatcsökkentés elméletben erodálja a deviza hozamtámaszát, de nem ez az egyetlen tényező, amit a piacokon ilyenkor figyelembe vesznek. Számít, hogy a várakozásokhoz képest milyen jövőképet vázolnak fel, és befolyásolhatják a nemzetközi piacok mozgásai is.
Az utóbbiak nem voltak kedvezők Virág Barnabás MNB-alelnök sajtótájékoztatója közben, hiszen az euró árfolyama visszavonulót fújt a dollárral szemben, a holland TTF-gázár pedig az egyhavi határidőre tovább araszolt felfelé, a megawattóránkénti 40 euró fölé.
Ebből kiolvashatón csakis az segíthetett a forintnak, ahogy a kamatait kedden 1 százalékponttal mérséklő MNB menedzselte a várakozásokat előrejelzéseivel és kommentárjaival.
Virág Barnabás megerősítette, hogy az MNB várakozásai szerint az év végére 10 százalék alá mérséklődhet az Ez akkor is növeli a reálkamatot, ha közben a jegybank tovább csökkenti kamatait, de az infláció alábbszállásánál kisebb mértékben.
Újságírói kérdésre elmondta, hogy az ezúttal is 13 százalékon változatlanul hagyott alapkamat csökkentéséről csak akkor lehet beszélni, ha látni az infláció jelentős és tartós csökkenését, az alapkamat ugyanis mindig a fundamentális inflációs környezetre reagál. A most 1 százalékponttal 16 százalékra csökkentett irányadó kamat szeptemberre érhet össze az alapkamattal – jövendölte. A drágulásról a következőt írta az MNB közleménye a most frissített negyedéves inflációs jelentés alapján:
A jövő évre várt inflációs pálya az adóintézkedésekhez köthetően enyhén feljebb tolódott márciushoz képest, így a fogyasztóiár-index 2025 elején tér vissza a jegybanki toleranciasávba. Éves átlagban az infláció az idei évben 16,5–18,5 százalék között, 2024-ben 3,5–5,5 százalék, míg 2025-ben 2,5–3,5 százalék között alakulhat.
A forint árfolyamát is befolyásoló spekulációról, hogy a Fitch pénteken leminősítheti Magyarország adósságbesorolását, Virág elmondta: nehéz megmondani, hogy a nap végén mi fog számítani, szerinte a makrogazdasági oldalról komoly javulás történt, de az ország Brüsszelben visszatartott uniós forrásainak ügye így is befolyásolhatja a döntést.
