A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről, miután a monetáris tanács a várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, ezzel folytatva a múlt hónapban megkezdett lazítást.
A szakember ismertette: a monetáris tanács véleménye, hogy az alapkamat megváltoztatása nincs napirenden, ugyanakkor
a javuló kockázati megítélés miatt az egynapos betéti tender kamatát 100 bázisponttal csökkenti.
Hangsúlyozta, továbbra is az óvatos, fokozatos megközelítésre van szükség a jegybank lépéseinél.
Tárgyalták a júniusi inflációs jelentést is, ennek alapján a dezinfláció felerősödik, a gazdaságpolitika minden tényezője a dezinfláció felé mutat. Viszont a jövő évi adóintézkedések a jövő évi inflációs célt feljebb emelik Virág szerint.
Jelezte, hogy év végére érezhetően a 10 százalék alá eshet a hazai inflációs mutató.
Az MNB inflációs célját csak 2025 elejére érheti el a pénzromlás üteme.
A nemzetközi környezetről elmondta, általános inflációs fordulat bontakozott ki, de a maginfláció kevésbé mozdult el, sőt, vannak olyan országok, ahol még emelkedett is, ami szerinte arra utal, hogy elhúzódó dezinflációra lehet számítani.
A háromhavi árváltozások már a régió átlagának megfelelően alakultak az elmúlt időszakban.
Az inflációs többletünk a régiós szinten csökkeni fog
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy májusban kivételesen csökkentek az árak, ami az elmúlt 20 évben nem fordult elő, ami azt mutatja, hogy nemcsak a bázishatások fogják csökkenteni az inflációt, hanem az adott hónapokban zajló áremelések is mérsékeltek. Májusban a teljes fogyasztói kosár 40 százalékában lett alacsonyabb az árszint.
Az élelmiszerárak mérséklődése a következő hónapokban is folytatódni fog Virág szerint, amit a mezőgazdasági termelés is támogatni fog. A vállalkozások átárazási gyakorlata is egyre szűkebb, mind az iparban, mind a kereskedelemben és az építőiparban.
Jelezte, hogy a dezinflációs tendencia a korábbinál gyorsabb ütemben fog folytatódni, megismételte, hogy
Az idei prognózis is változott, így idén 16,5–18,5 százalék között lehet a korábbi 15–19,5 százalékos sáv helyett. A jövő évit viszont 0,5 százalékponttal feljebb húzták.
A reálgazdaságban is az infláció a fő tényező
A belső kereslet az év első felében visszafogott maradt az infláció miatt, viszont a következő negyedévekben az infláció csökkenésével megindulhat a növekedése, de a második negyedévben még mínuszban lesz. Az idei évi bővülés a 0–1,5 százalékos tartományban maradhat, amit jövőre 3,5–4,5 százalékos növekedés követhet. Idén a nettó jövőre a belső kereslet húzhatja a GDP-t Virág szerint.
Folytatódott a folyó fizetési mérleg javulása, ami az energiaegyenleg javulásának és a gazdaság alkalmazkodásának is köszönhető, emiatt a hiány jobb lehet a vártnál, több mint felére csökkenhet a deficit.
Mérséklődött a volatilitás, miközben az árfolyam stabil maradt, az állampapírpiacon a hozamok csökkentek, így a régiós felárak is.
Újságírói kérdésre elmondta, hogy az alapkamat-csökkentésről csak akkor lehet beszélni, ha látni az infláció jelentős és tartós csökkenését, az alapkamat ugyanis mindig a fundamentális inflációs környezetre reagál. A két kamatszint összeérésével kapcsolatban úgy fogalmazott: folyamatosan vizsgálják a piaci várakozásokat, hogy eldöntsék, hová helyezzék a normalizációs szakasz lezárást.
Egyelőre ez szeptemberben következhet be, ez reális értékelés
– jelezte.
Fitch, uniós források, jegybanki veszteség
Virág szerint a magyar gazdaság két legnagyobb kihívása tavaly az infláció és a folyó fizetési mérleg hiánya volt, de mindkettőben idén komoly javulás várható. Szerinte 2024-ben már a régióra jellemző makrogazdasági mutatókat láthatunk majd idehaza az infláció csökkenésének és a fizetési mérleg helyreállásának köszönhetően. Egy bizonytalansági tényező van, az uniós források, ezek megérkezése lenne az utolsó lépés, amivel a régióhoz csatlakozhatnánk. „Abban bízok, hogy a tárgyalások egy irányba haladnak” – jegyezte meg.
A Fitch esetleges pénteki leminősítésével kapcsolatban azt mondta, hogy nehéz megmondani, hogy a nap végén mi fog számítani, szerinte a makrogazdasági oldalról erős javulás történt, de az uniós források kérdése így is befolyásolhatja a döntést.
Folyamatos a párbeszéd a jegybank és a kormány között
– válaszolta a jegybanki veszteség megtérítésével kapcsolatos kérdésre. Hozzátette, hogy ami a jegybanknál veszteségként keletkezik, az a makrogazdaságban előnyként jelentkezik. Ugyanakkor mindez nem magyar jelenség, a világ jegybankjai küzdenek ezzel a kihívással. „Ezt a párbeszédet folytatni kell, megoldást kell találni” – mondta a beszélgetés végén az MNB alelnöke.
