BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sokk: a befektetéshez manapság már nem kell milliomosnak lenni

Rengeteg tapasztalatot szerzett a Wise-nál, de még többet az utazásai során. Többször járt a Szilícium-völgyben, miközben ugyanúgy otthon érzi magát Londonban, mint Tallinnban, pedig egy kis, ötszáz fős észt faluból származik. Részben neki köszönhető, hogy április eleje óta a többdevizás számlákat kombinálva immár a magyarok is korlátlan hozzáférést kapnak a globális tőzsdékhez, és Európa-szerte rejtett díjak nélkül, valós árfolyamon fektethetnek be. Interjú a Lightyear egyik alapítójával, Martin Sokk-kal.

Április elején jelentették be, hogy a többdevizás számlákat kombinálva immár a magyarok is korlátlan hozzáférést kapnak a globális tőzsdékhez, és Európa-szerte rejtett díjak nélkül, valós árfolyamon fektethetnek be. Hogyan kerültünk mi a képbe?

A Wise budapesti irodájának köszönhetően Magyarország nem volt ismeretlen terep számunkra, ráadásul két magyar kollégánk is van. Az egyikük researcherként dolgozik, úgyhogy sikerült teljesen feltérképezni az itteni piacot. Ez egyébként bevett módszer nálunk, észteknél, a Wise tallinni irodájában is sok a külföldi, ők azok ugyanis, akik hely- és nyelvismerettel rendelkeznek a különböző országokban. Nem lehet mindent az Egyesült Államokban megtervezni, felépíteni és kiterjeszteni más kontinensre, Európa például teljesen más.

Martin Sokk (balra) részese volt a Wise felemelkedésének, most pedig a Lightyearrel érhet el hasonló sikereket
Fotók: Tom Harrison

Egy dolgot már az elején tisztázhatnánk: észt vagy angol alapítású a Lightyear?

A Lightyear számára elengedhetetlen volt a kétlaki élet, az elejétől kezdve úgy tekintettünk magunkra, mint angol-észt startupra, leegyszerűsítve két különböző cégünk van. Mindkét helyen ugyanakkor kezdtük meg az engedélyek beszerzését és a toborzást, tudtuk, hogy az Egyesült Királyság ugyanolyan fontos piac lesz majd számunkra, mint az európai.

Mikor döntött úgy, hogy vállalkozni szeretne?

A Wise-nál eltöltött mintegy öt év alatt kizárólag többes számban gondolkodtam, egyáltalán nem zavart, hogy tulajdonképpen én is csak egy alkalmazott vagyok. Soha nem érdekelt az adott pozícióm, munkaköri leírásom, mindig arra koncentráltam, hogy a problémákat a lehető leghamarabb megoldjam, mert abban vagyok a legjobb, és az motivál. Egyszer mégis eljött az idő, választanom kellett: csatlakozom egy újabb csapathoz, vagy megpróbálom felépíteni a sajátomat. Az utóbbi mellett döntöttem, így született meg 2020-ban a Lightyear. Talán azóta érzem úgy, hogy igazi vállalkozó lettem, és mert társammal, Mihkel Aamerrel olyan dolgot akarunk véghezvinni, ami eddig másnak nem jutott eszébe.

Sokat dolgozik?

Szerencsésnek mondhatom magam, mivel az eddigi munkahelyeimen gyakorlatilag azt csinálhattam, amit akartam, és ez most sincs másképp. Elsősorban értéket szeretek teremteni, ez a célom. 

A legnagyobb különbség talán a felelősség: tulajdonosként, vállalkozóként ugyanis ezt nem rúghatod le magadról, míg alkalmazottként ott van a felettesed, aki kezességet vállal a munkádért.

Cégvezetőként sokszor nagyon nehéz szabadságra menni, hiszen nincs, aki helyettesítene. A Lightyear alapítását követő egy évben mi is megállás nélkül dolgoztunk, de mára eljutottunk oda, hogy mindenki pótolható – még én is.

Nemrégiben volt kétéves a platformjuk, és úgy látszik, hogy az ügyfeleik elégedettek, akik ötös skálán 4,8-es értékelést adtak. Minek köszönhető a portál népszerűsége?

Nincs nagy titok, csupán annyi, hogy olyan emberekkel dolgozunk, akiknek korábban már volt tapasztalatuk a befektetési platformok és globális tőzsdék működését illetően. A másik, hogy mi nem mennyiségben, hanem minőségben gondolkozunk. Ha ugyanis okos emberekkel veszed magad körül, és érdekeltté teszed őket a projektedben, megoldják a problémáidat. Néhányan a Robinhoodtól jöttek át hozzánk, mások a Revolutot vagy a Wise-t építették fel (az utóbbiak vannak többségben nálunk). Nem vagyunk sokan, mégis viszonylag gyors a reakcióidőnk, részben azért, mert az eddigi munkáink során sok tapasztalatot szereztünk ezen a területen. Már a felvételi követelményekben nagyon pontosan meghatározzuk, hogy kiket, milyen pozícióra keresünk, és mi lesz a feladatuk – ezzel nemcsak az ő életüket könnyítjük meg, de a sajátunkét is. A tehetség azonban mit sem ér, ha nem párosul motivációval. Ha valaki például felkészületlenül érkezik az állásinterjúnkra, és nem néz utána, hogy pontosan mivel foglalkozunk, nem tesz fel kérdéseket a működésünkkel kapcsolatban, kizárt, hogy sikeres legyen nálunk.

Még több pénz jut Észtországnak az uniós helyreállítási alapból

Észtországé az első olyan nemzeti terv, amely REPowerEU-fejezetet tartalmaz.

Kijelenthető tehát, hogy csakis a legjobbakkal dolgoznak?

Van, amikor egy adott pozícióra egyszerűen nem lehet megtalálni a legalkalmasabb munkaerőt – így jártunk mi is, amikor a cégünk történetében először kerestünk marketingmenedzsert. Olyan szakemberre vágytunk, akinek többéves tapasztalata van az exponenciális növekedést illetően. A társamnak végül az az ötlete támadt, hogy vegyünk fel helyette egy kommunikációs szakértőt, aki képes lehet a világ tudtára adni, hogy milyen kiváló termékünk van. Kitűnő döntésnek bizonyult, mivel olyan területeken is sikerült fejlődnünk így, amelyeket az induláskor nem priorizáltunk, nagyon meg vagyunk elégedve vele. A tanulság ebben az, hogy 

az értékes munkavállaló mellett nem szabad csak úgy elmenni, még ha az adott pillanatban úgy gondoljuk, nincs is szükségünk rá. Mindenre van megoldás, csak tudni kell, hogy hol keressük.

Részese volt a Wise sikertörténetének, mégis viszonylag korán kiszállt belőle. Miért váltott?

Véletlenül kerültem az akkor még szinte ismeretlen Transferwise-hoz 2012-ben, ráadásul éppen egy hosszabb szabadságra szerettem volna menni, amikor behívtak egy beszélgetésre. Az élet furcsa fintora, hogy tulajdonképpen az akkori főnököm jelentkezett az állásra, de nem kapta meg, majd szólt, hogy próbáljam meg én is. Nagyon tetszett az üzleti modell, amelyet Kristo Käärmann felvázolt, bár a személyisége talán még érdekesebb volt. Azonnal megtaláltuk a közös hangot, a kölcsönös szimpátiának köszönhetően felajánlott nekem egy pozíciót a cégnél úgy, hogy a részleteket csak később tisztáztuk. Hogy miért hagytam ott mégis 2017-ben? Mert úgy éreztem, hogy elvégeztem azt a munkát, amellyel megbíztak: egy 15 tagú vállalkozáshoz csatlakoztam, öt évvel később viszont már egy 700 fős vállalattól búcsúztam el. 

Biztos, hogy a legjobbkor jött el? Hiszen a Wise azóta tulajdonképpen egy fintech óriássá nőtte ki magát.

Az exponenciális növekedés nehezen érzékelhető belülről, mivel a legtöbbször a mindennapi teendőkkel vagyunk elfoglalva. Az emberek többsége nem igazán látja át a folyamatokat, nekem is hátra kellett egyet lépni, hogy értékelni tudjam a Wise sikerét. Valami hasonló történik most a Lightyearrel is. Nemrégiben szembesítettek azzal például, hogy tizennégyszeres a növekedésünk az előző évhez képest. Ennek ellenére nem dőlhetünk hátra, hosszú út áll még előttünk.

Lightyear
A Lightyearen rejtett díjak nélkül, valós árfolyamon fektethetnek be az ügyfelek

Mi a véleménye a pénzről, hiszen mégiscsak ez áll az üzleti modelljük középpontjában?

A pénz számomra egy eszköz, a siker velejárója. Most inkább az építkezéssel vagyok elfoglalva, nem pedig azzal, hogy mekkora összeg van a bankszámlámon. Másrészről az is igaz, hogy a kiadásainkat fedezni kell valamiből, főleg amikor egy céget vezetünk. 

A Lightyear szemszögéből nézve azt vallom, hogy inkább legyen egymillió ügyfelünk, akik fejenként egy eurót fizetnek, mint ezer, akik mondjuk tízet.

A legfontosabb szempontunk jelen esetben egyértelműen az, hogy kevés pénzt fektessünk a vállalkozásunkba, a termékünk pedig a lehető legolcsóbb legyen a piacon. A befektetéshez manapság már nem kell milliomosnak lenni.

Nem hangzik túl bonyolultnak, sok ember számára mégsem ennyire egyértelmű.

Az az alapvető probléma, hogy az emberek többsége még mindig ódzkodik a befektetésektől, és inkább a bankszámláján pihenteti a pénzét. A világgazdasági növekedésből ezáltal nem veszi ki a részét, nem gyarapítja vagyonát, nem beszélve az infláció elszívó hatásáról. A másik, hogy nincs meg a megfelelő tudás, szakértelem a befektetéshez, sokan például azt sem tudják, hogyan fogjanak hozzá. Mi gyakorlatilag ezekre a kérdésekre fókuszálunk. 

Sokan kérnek tanácsot öntől?

Mindenkinek elmondom, hogy rengeteg tapasztalatot szereztem a Wise-nál, de még többet az utazásaim során. Többször jártam a Szilícium-völgyben, Berlinben, de otthon érzem magam Londonban és Tallinnban is, pedig egy kis, ötszáz fős észt faluból származom. Volt, hogy ismeretlenül ráírtam sikeres üzletemberekre, felhívtam őket, hogy beszélni szeretnék velük, tanulni tőlük. Nagyon kevesen mondtak nemet, a legtöbben segítőkészek voltak. A másik, sarkalatos pont, hogy nem magunknak, hanem az ügyfeleknek készítünk terméket, szolgáltatást, és előre nem tudhatjuk, hogy miként reagálnak rá. Éppen ezért merjünk kommunikálni velük, ha kell, menjünk el hozzájuk, és mondjuk el, hogy min dolgozunk. Ne féljünk a kritikáktól, okuljunk belőlük, végtére is a vevő tudja, hogy mi a jó neki! Érdekes, mert manapság egy laptoppal a kezünkben sok mindenre képesek vagyunk, és igazából még pénz se kell hozzá. A legveszélyesebb az, amikor olyanba vágjuk a fejszénket, amihez nem értünk. 

Lightyear
Martin Sokk (balra) és Mikhel Aamer Tallinnban és Londonban is otthon érzi magát

Nagy tisztelet övezi Észtországot, amiért az elmúlt években digitális mintaállammá vált. Hazája nemcsak startupban, de unikornisban is bővelkedik. Tényleg alapfeltétel, hogy minden irodában legyen asztalitenisz, és mindenki zokniban dolgozzon?  

Nekünk például nincs pingpongasztalunk, de a mi irodánkban is le kell venni a cipőt, így mindenki zokniban végzi a munkáját. A sikerünknek számos fokmérője van, nálam azok a cégek viszik a prímet, amelyek képesek hatalmas hullámokat generálni. Ilyen volt a Skype is, amely mérnökök, programozók hadát inspirálta. 

Az alapítók az exitet követően nagyon meggazdagodtak, ám a megkeresett pénzüket nemhogy elvitték volna Észtországból, hanem a helyi vállalkozói ökoszisztémába fektették, amellyel új kultúrát teremtettek.

Nekik köszönhetően keletkezett például a Transferwise vagy a Bolt is. Mindig vannak tehát úttörők, akik képesek mások számára kitaposni az utat, a mi feladatunk sokszor csak annyi, hogy végighaladjunk rajta. Az észt vállalkozások sajátossága, hogy nem engedik el egymás kezét, összetartanak, sokszor szállnak be egymás üzleteibe befektetőként. A Lightyearbe is sok, egykori skype-os invesztált. Nem kérdés, mi is ugyanígy cselekszünk majd a jövőben.

A Wise-nál egyszer már megszüntették a külföldre történő pénzutalás problémáját

Martin Sokk és Mikhel Aamer 2020 nyarán jött rá, hogy a kontinensen a befektetések még mindig nehezen elérhetők a lakosság nagy részének. Ha a nemzetközi piacokhoz szerettek volna hozzáférni, különféle költségekkel szembesültek, például tranzakciós és letétkezelési, de leginkább rejtett devizaátváltási díjakkal. Kapóra jött az ötlet, hogy a Wise-nál eltöltött idő alatt egyszer már megszüntették a külföldre történő pénzutalás problémáit, így a befektetésekkel kapcsolatban is hasonlóan jártak el. A balti duó Lightyear néven olyan felületet hozott létre, amelyen a felhasználó a többdevizás számlákat kombinálva korlátlan hozzáférést kap a globális tőzsdékhez, és Európa-szerte rejtett díjak nélkül, valós árfolyamon invesztálhat. 

 


 

 


 

 


 

 

 


 

 


 


 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.