Az Európai Tanács a mai napon módosító végrehajtási határozatot fogadott el Észtország helyreállítási és rezilienciaépítési tervével kapcsolatban. Észtországé az első olyan nemzeti terv, amely REPowerEU-fejezetet tartalmaz. Ez hozzájárul majd ahhoz, hogy Észtország felgyorsítsa a tiszta energiára való átállást, diverzifikálja energiaellátását és javítsa energiahatékonyságát.
A terv további pontokon is módosult annak érdekében, hogy tükrözze az Európai Bizottság által 2022. június 30-án közzétett, a reál bruttó hazai termék (reál-GDP) változásait figyelembe véve aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulást. Emellett tükrözi egyes projektek olyan változásait is, amelyek objektív körülmények miatt következtek be azóta, hogy Észtország tervét 2021 októberében először jóváhagyták.
A Bizottság szerint az Észtország által benyújtott módosítás nem érinti az észt helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és koherenciáját.
Számítani kell arra, hogy 2023 folyamán előbb-utóbb mind a 27 tagállam legalább egyszer kérni fogja a módosított nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervére vonatkozó új végrehajtási határozat elfogadását annak érdekében, hogy hozzáférhessen a REPowerEU keretében nyújtandó új, vissza nem térítendő támogatásokhoz vagy rendelkezésre álló hiteleket igényelhessen, illetve hogy figyelembe lehessen venni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó aktualizált allokációkat.
Recesszióban ragadt a kardcsörtető Észtország, hiába csökkent az inflációMajdnem fél évvel előbb érte el a csúcsot az észt mint a magyar, hasonló szinten. Azóta majdnem megfelezték, az észt gazdaság mégis beleragadt a recesszióba: utoljára 2021-ben láttak gazdasági növekedést, amikor Kaja Kallas kormányfő hatalomra került. |
Mi az a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz?
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az EU nagyszabású pénzügyi támogatási programja, amellyel a világjárvány által előidézett, az európai gazdaságot érintő kihívásokra kíván reagálni. A 744 milliárd euró értékű eszköz a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben foglalt reformok és beruházások támogatását szolgálja.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 11. cikkének második bekezdése kimondja, hogy az egyes tagállamoknak nyújtandó vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz tartozó maximális pénzügyi hozzájárulásokat a Bizottságnak 2022. június 30-ig aktualizálnia kell, mégpedig a reál-GDP növekedésének 2020. évi változásával és a reál-GDP-nek a 2020–2021-es időszakban bekövetkezett összesített változásával kapcsolatban az Eurostat által összeállított eredményadatok alapján.
Ennek következtében az Észtországot megillető maximális pénzügyi hozzájárulás 969 millió euróról 863 millió euróra csökkent.
2023. március 9-én Észtország a Bizottsághoz módosított nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervet nyújtott be, amely REPowerEU-fejezetet is tartalmaz 83,4 millió EUR összegű, vissza nem térítendő támogatással. A módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv figyelembe veszi az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulást is, és a Bizottságnak szóló, indokolással ellátott kérelmet tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Bizottság módosítsa a 2021. októberi tanácsi végrehajtási határozatot, tekintettel arra, hogy a terv részben már nem megvalósítható olyan objektív körülmények miatt, mint a magas infláció, a költségek 2021 óta történt növekedése és az ellátási lánc zavarai.
Észtország 6,6 millió euró átcsoportosítását is kérte a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból, így a módosított terv értéke 953 millió euró.
Az új terv szerint az éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató intézkedések a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának 59,4 százalékát, a digitális célkitűzéseket támogató intézkedések pedig a 24,1 százalékát teszik ki.
