Feketelistára tette az amerikai állampapírokat az egyik leggazdagabb német tartomány, az egyebek között a Mercedes-Benznek és a Robert Boschnak is otthont nyújtó Baden-Württemberg, mivel az Egyesült Államok nem ratifikált néhány ESG-szempontból rendkívül fontosnak ítélt nemzetközi egyezményt – robbant a hír kedden délelőtt.
A lépés tulajdonképpen már a 17 milliárd eurós megtakarítással rendelkező délnémet tartomány befektetési politikájára vonatkozó törvény idei módosítása óta borítékolható volt, hiszen az új előírások a fenntarthatóság szempontját a nyereségességgel és a likviditással egyenrangúvá nyilvánították.
Eleinte kevesen kapták fel a fejüket Németországon kívül a változás hírére, ám – mint kiderült – a jogszabálynak nem elhanyagolhatók a nemzetközi hatásai.
A környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontok előtérbe kerülése nyomán ugyanis Baden-Württemberg a finn, a lett és a görög papírok mellett nem vásárolhat többé amerikai államkötvényeket sem, hiszen
a washingtoni kongresszus még nem hagyta jóvá egyebek között a nők jogairól, illetve a vitatott fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi szerződéseket.
Talán nem a legszerencsésebb befektetési döntéseknél a nemzetközi szerződésekre támaszkodni, ám ez az egyetlen olyan eszköz, amely egyszerű és objektív
– jegyezte meg Armin Emrich, a tartomány vagyonát kezelő államkincstár vezetője.
A baden-württembergi befektetési korlátozások nagy része egyébként a Bloomberg szerint a részvény- és vállalati kötvényportfóliókat érinti.
Az egyetlen zöld vezetésű német tartomány egyébként az elsőként lépő, jóval kisebb Schleswig-Holstein példáját követi, ahol a fosszilis üzemanyaggal foglalkozó vállalatok papírjai mellett szintén tilalom alá esnek az amerikai államkötvények is.
Rajtuk kívül Brandenburg, Hessen és Észak-Rajna–Vesztfália állami nyugdíjalapjai is idei – összesen akár 11 milliárd eurót is elérő – befektetéseiket kizárólag a párizsi klímavédelmi megállapodáshoz igazodó részvényindexekbe fektetik – teszi hozzá az amerikai hírügynökség.
Megmutatjuk, hogy lehetséges fenntartható módon befektetni, és hogy az állami szektor ebben példakép és hajtóerő lehet, és kell is, hogy legyen
– mondta Michael Boddenberg, Hessen pénzügyminisztere.
A német befektetési politika reformja ugyanakkor inkább politikai szempontból érdekes, mivel
a legfrissebb adatok szerint a 24 ezermilliárd dolláros teljes amerikai adósságállományból mindössze 85 milliárd dollár van német kézben.
Arra azonban meglehetősen látványosan rávilágít a német döntés, hogy a két gazdaságilag legfejlettebb kontinens az ESG területén az utóbbi időben mintha ellentétes irányban haladna.
Az EU és az Egyesült Államok döntéshozói közötti szakadék tovább mélyül
– mondja Maia Godemer, a Bloomberg fenntartható pénzügyekkel foglalkozó kutatója.
„Az uniós döntéshozók ma már meg vannak győződve arról, hogy az ESG-kockázatok pénzügyileg is lényegesek, míg az Egyesült Államokban még mindig élénk viták folynak erről. Sőt, egyes amerikai politikusok az ESG-kritériumoknak megfelelő befektetési stratégiákban csak a liberális politikai menetrend előmozdításának eszközét látják” – fűzte hozzá.
Az ESG-fókuszú befektetési megközelítés sok szempontból szöges ellentéte annak, amire a republikánusok vezette államok törekednek az Egyesült Államokban – véli a Bloomberg.
Mivel pedig több mint egy tucat amerikai állam kormányzója meg akarja tiltani az ESG-elvek figyelembevételét a befektetési döntésekben, a bankok és a pénzügyi cégek is csendben temetik a rövidítés használatát.
