A proaktív dekarbonizációs terv minden vállalatnak létfontosságú, és a legtöbben azzal is egyetértenek, hogy az energiahatékonyság növelése az egyik legfontosabb rövid távú lépés, amely azonnali kibocsátáscsökkentést eredményez. Ezt bizonyítja a CBRE felmérése is: az európai bérbeadók és befektetők 88 százaléka, míg a bérlők 86 százaléka számára döntő, hogy egy ingatlan milyen energiafogyasztást csökkentő funkciókkal rendelkezik.
A felmérésből az is kiderült, a bérlők több mint 30 százalékát tántorítja el az üzletkötéstől, ha az épület nem rendelkezik semmilyen kibocsátást csökkentő jellemzővel, míg a helyszíni megújuló energiaforrásokkal és a környezeti hatásokat csökkentő okoseszközökkel rendelkező ingatlanokért a többségük még a magasabb költségeket is vállalná.
Egyre népszerűbbek a „zöld” bérleti szerződések
Az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az épületek fenntarthatósága érdekében a bérlőknek érdemes minél korábban bekapcsolódniuk a fejlesztésbe, hogy a terek gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is a lehető leghatékonyabbak legyenek. Ez a párbeszéd teszi lehetővé, hogy az épületek minél hosszabb ideig kiszolgálják a bérlők igényeit, és ne váljanak elavulttá.
Az úgynevezett Green Lease, azaz a „zöld” bérleti szerződési záradék egy hatékony eszköz erre, amely akár önálló dokumentumként, akár a szerződés részeként meghatározza, hogy a bérbeadóknak és a bérlőknek milyen mértékben kell együttműködniük az ingatlanok fejlesztésében, ezzel is hozzájárulva mindkét fél fenntarthatósági stratégiáihoz.
A „zöldzáradék” segítheti az átláthatóságot és javíthatja az adatáramlást, azonban ez csak az út kezdete: a valódi eredményességért fontos a bérlő és a bérbeadó közti folyamatos kapcsolat, a szoros együttműködés és a folytonos nyomon követés is. Ez utóbbi miatt a szakemberek úgy vélik, a jövőben kiemelt szerepet fog kapni a technológia és a digitalizáció, hiszen ezek elengedhetetlenek az adatgyűjtés automatizálása szempontjából.
A bérlői oldalon sokrétűbbek az ESG-célkitűzések
A bérlők ESG-t támogató kezdeményezései jóval sokrétűbbek, mint a bérbeadóké, illetve a befektetőké. Míg 87 százalékuk az üvegházhatásért felelős gázok visszaszorítását, 77 százalékuk a nyersanyag-felhasználás és a hulladéktermelés csökkentését, 65 százalékuk a lég- és vízszennyezés visszaszorítását tűzte ki legfőbb céljául, megközelítőleg azonos százalékuknak fontosak a társadalmi aspektusok is.
A bérlők 74 százaléka tartja fontosnak a munkatársak egészségének és jólétének javítását, míg 76 százalékuk célkitűzései közt szerepel a társadalmi mobilitás, társadalmi igazságosság, egyenlőség és/vagy sokszínűség javítása.
Bár a befektetők és a bérbeadók számára csábító lehet, hogy kizárólag az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére összpontosítsanak, a felmérés kimutatta, hogy a bérlők ennél Európa-szerte holisztikusabb megközelítést igényelnek.
