A május 31-i Magyar Közlönyben leírtak szerint a kormány módosította az extraprofitadók feltételeit. Ezek közül több érinti a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett kibocsátókat is. A leglényegesebb változás a gyógyszergyártókat érinti. Ez az az adóteher, amely ellen a leghangosabban tiltakoztak a szektor szereplői, illetve a Richter menedzsment is több alkalommal jelezte, hogy számukra teljesen elfogadhatatlan az ilyen típusú adóteher, egyebek mellett súlyos versenyhátrányt okoz számukra , ezért kérik annak kivezetését. A 2022-es üzleti év után a Richternek 28 milliárd forintot kellett befizetnie ilyen címen, idén 29 milliárdra számítanak. A rendelet szerint az 2024-re is marad, de az adókulcsok feleződnek. Az árbevétel 50 milliárd forint alatti része után fél százalék fizetendő, az 50–150 milliárd közötti részre 1,5 százalék az elvonás, e felett pedig 4.
A felezés a gyógyszergyártóknak jó hír, a kötelezettség egy évvel való meghosszabbítása már nem és az sem, hogy a támogatott termékek értékesítése után még magasabb visszatérítés vár rájuk. Ez a dolog tavaly is módosult: a drágább, 10 ezer forintnál magasabb áron eladott támogatott készítmények után 20-ról 28 százalékra emelkedett a gyógyszerkasszába visszatérítendő összeg, most ez 40 százalékra nő.
Kevesebb teendője lesz a Mol, a Magyar Telekom és a 4iG pénzügyi igazgatójának, marad a kőolajtermék-előállítók extraprofitadója, mint ahogy a távközlési is. A Molt érinti a bányajáradék is, ezen a soron az olajtársaságra alacsonyabb teher vár.
A bankok és a pénzügyi szektor szereplői is körön belül maradnak, a jövő évben fizetendő extraprofitadójuk alapja a 2022-es adózás előtti eredmény, tehát az adóalapot a tavalyi eredményre fixálja a törvényalkotó. Belép viszont több adóalap-csökkentő tétel, például ha a bank osztalékot kap a leányvállalataitól. Az érintett pénzintézetek, így köztük az OTP Bank még tovább csökkentheti az extraadója összegét, akár meg is felezheti, ha a jelenlegi ütemezésnél még több állampapírt vásárol. Az OTP eddig is rendszeres vásárló volt az állampapír aukcióknak, a mérlegében tavaly már a 4 ezer milliárd forintot közelítette a hazai kibocsátású államkötvények súlya.
