Optimistán várta, ám csalódottan fogadta a piac az angol-ausztrál bányavállalat, a Rio Tinto gyorsjelentését. Legalábbis erre utal, hogy az ausztrál tőzsdén 1,4 százalékos pluszban zárt a kurzus, majd a londoni tőzsdén 2,3 százalékos mínuszban nyitott. A szerdán közzétett jelentés szerint a Rio Tinto első félévi eredménye az elmúlt három év leggyengébb produkciója. Pár évvel ezelőtt régészeti helyszínek megsemmisítése miatt okozott botrányt a Pilbara lelőhely, tavaly pedig azzal került a címlapokra, hogy teljesen automatizált termelőegységeket alakítottak ki a területen. Ám hiába bővítették a kitermelést, ennek profithatását kioltotta a vasérc árának esése. Ezért az csökkentését is bejelentette a világ legnagyobb vasérctermelője.
A vasérctermelésből származik a Rio Tinto profitjának 70 százaléka, s már tavaly is a kínai acéltermelés visszaesésétől szenvedett a cég. Most is a kínai fellendülésben bíznak. Jacob Stausholm vezérigazgató óvatosan optimista a kínai gazdaságot illetően, ahogy fogalmazott:
Az a tapasztalatunk Kínával kapcsolatban, hogy ha a dolgok kevésbé jól mennek, akkor a kínaiak lenyűgöző képességgel veszik kézbe a gazdaság irányítását.
A Rio az idei első fél évben 5,7 milliárd dollár bevételre tett szert, ami jóval alacsonyabb a tavalyi azonos időszak 8,63 milliárd dolláros bevételénél, s
az 5,85 milliárd dolláros konszenzustól is elmarad.
A Pilbara-területen kitermelt vasérc átlagos realizált ára tonnánként 98,6 dollárra csökkent az első fél évben, ami 11,1 százalékos visszaesés éves alapon, miközben a pilbarai szállítmányok volumene 7 százalékkal, 161,7 millió tonnára bővült.
A Rio
részvényenként 1,77 dolláros időközi osztalékot hirdetett,
ami elmarad a tavalyi 2,67 dollártól. Az elemzők 1,8 dolláros osztalékot vártak. A menedzsment szerint viszont továbbra is vonzó az osztalék mértéke.
A cég a szűkös munkaerőpiacon a szakképzett munkaerő hiányával és az ellátási lánc problémáival szembesült. Új helyzetet teremtett a szektorban a Rio Tinto
nagyfokú robotizációja,
ami jól jött a karantén idején, de a HR-piacon a bányavállalat adatelemzésben jártas és a mesterséges intelligenciához értő specialistákért versenyez az IT-cégekkel, ami erős bérnyomást okoz.
Megduplázódtak a kutatási költségek.
A 700 millió dollárra emelkedett kutatási költséget a guineai Simandou vasércprojekttel és az argentin Rincon lítiumprojekttel magyarázták, míg egy ausztrál timföldfinomító szén-dioxid-mentesítése 800 millió dolláros adózás utáni értékvesztést okozott.
