Égető gond a nagy olajcégeknél a szakemberhiány
Hiába kínálnak vonzó fizetéseket a nagy olajcégek, az iparágban meghirdetett állások mégsem vonzóak a fiataloknak. Bár az olaj- és gázipari vállalatok rekordnyereségeket könyvelnek el, az iparág egyre súlyosabb szakemberhiánnyal küzd. Szinte paradoxon, hogy 2016 és 2021 között, amíg a Brent nyersolaj ára megduplázódott, addig a kőolajmérnökök száma megfeleződött az Egyesült Államokban.
Az európai egyetemek történelmileg sok mérnököt biztosítottak a Közel-Keleten és Ázsiában működő vállalatok számára, ám az olajmérnöki programokba újonnan belépők száma a korábbi töredékére zsugorodott. A vezetők, az elemzők és a professzorok szerint a diákok és a magasan képzett
fiatal munkavállalók aggódnak az iparág éghajlatváltozásban betöltött szerepe miatt.
De a munkahelyek hosszú távú biztonsága is aggodalomra ad okot a globális zöldülés és a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorulása miatt.
A kőolajmérnöki tanulmányokat folytató hallgatók száma 2014 óta 75 százalékkal csökkent
– mondta Lloyd Heinze, a Texas Tech Egyetem professzora. Annak ellenére is ez a trend, hogy egy olajmérnök 40 százalékkal többet keres, mint az egyébként jól kereső informatikusok. De hiába öntik az olajcégek a pénzt a tehetséggondozó programokba.
Az iparágnak egyre dinamikusabb és kreatívabb alkalmazottakra van szüksége, akik végrehajtják a szén-dioxid-leválasztási programokat, s működtetik a hidrogén- és geotermikus projekteket
– mondta Barbara Burger, a Lazard befektetési bank vezető tanácsadója. Az is a kihívás része – mutatott rá –, hogy sok induló és gyorsan növekvő vállalat van ezeken a területeken, amelyek nem cipelik a múlt poggyászát, mint az olajóriások, amelyek nyereségük nagy részét még mindig a fosszilis tüzelőanyagokból szerzik. A tehetséghiány hatását felerősíti az orosz–ukrán háború, mert most döntő fontosságú az energiabiztonság.
