Ahhoz képest, hogy milyen aggodalom kíséri hosszú hónapok óta a Fed puha landolását , most egészen optimisták az amerikai közgazdászok. Úgy gondolják, hogy az amerikai gazdaság elkerüli a recessziót, miután a Federal Reserve befejezte a kamatlábak emelését, s az is enyhül. A Wall Street Journal legfrissebb felmérésében, ahol az üzletembereket és gazdaságkutatókat kérdeznek,  a júliusi 54 százalékról 48 százalékra csökkent a valószínűsége a következő évben. Tavaly nyár óta ez volt az első alkalom, hogy 50 százalék alá szorult a gazdaság visszaesés valószínűsége. 

Usa,Business.,Usa,Flag,Next,To,Businessmen,Or,Traders.,Concept
Fotó: Shutterstock

A recesszió valószínűsége azzal párhuzamosan csökken az Egyesült Államokban, ahogy a banki zavarok enyhülnek, s az erős munkaerőpiaci rugalmasság és az emelkedő reáljövedelmek támogatják a fogyasztói keresletet – vélekedtek Doug Porter és Scott Anderson, a Bank of Montreal elemzői. Az optimizmust három kulcsfontosságú tényező táplálja: az infláció mérséklődése, a Federal Reserve viselkedése, mely arra utal, hogy lezárult a kamatemelési periódus, valamint az erőteljes munkaerőpiaci és melyek felülmúlták a várakozásokat.

A megkérdezett közgazdászok konszenzusa szerint a korrigált 2,2 százalékkal nő az  idei negyedik negyedévben, év per év alapon.

Ez éles fordulat a legutóbbi felmérés 1 százalékos negyedik negyedéves prognózisához képest. A jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzést a júliusi 1,3 százalékról 1 százalékra csökkentették. Továbbra is arra számítanak azonban, hogy az amerikai gazdaság 2024-ben és 2025-ben is növekedni tud. Miközben a munkanélküliségi ráta alig haladja meg a 4 százalékos historikusan is alacsony szintet. 

A jövő év első felében alacsony gazdasági növekedést és szerény mértékű munkahelyteremtést várnak a megkérdezett közgazdászok. Amihez vérszegény, 0,35 százalékos első negyedévi és 0,6 százalékos második negyedévi GDP adat társulhat.  

Annak valószínűsége, hogy az Egyesült Államok egy éven belül recesszióba süllyed
 

Közel 60 százalékos támogatottsága van annak a véleménynek, hogy a Fed már befejezte a kamatemelési ciklust, miután júliusban 22 éves csúcsra, 5,25-5,5 százalékra emelte a rövid távú hitelfelvételi költségeket. A válaszadók negyede novemberben várja az utolsó kamatemelést, míg minden tizedik megkérdezett decemberben.

Még mindig az érmefeldobás szintjén mozog a kamatcsökkentési periódus kezdete. A közgazdászok fele várja az első kamatvágást a jövő év második negyedévében, a másik fele viszont nem számít kamatvágásra a jövő év első felében. 

Összességében mégis a bizakodás uralja a szakmát.

 A többség reálisnak tartja az úgynevezett puha landolást, 

amelyben az infláció anélkül mérséklődik, hogy recesszióba süllyedne az amerikai gazdaság. A megkérdezett közgazdászok túlnyomó többsége, 82 százaléka szerint a Fed jelenlegi 5,25-5,5 százalékos kamata elég szigorú ahhoz, hogy az inflációt a következő két-három évben visszaterelje a 2 százalékos célhoz.

Az elmúlt néhány hónapban a puha landolás mellett szóló érvek tagadhatatlanul megerősödtek – hangsúlyozta Brett Ryan és Matthew Luzzetti, a Deutsche Bank közgazdászai. Hozzátéve: azért van egy kis ellenszél, mint a kimerült megtakarítások, a szigorodó hitelfeltételek, a lassuló jövedelemnövekedés és a diákhitelek nyomasztó terhe. 

Borús árnyalatot adnak az összképhez a közelmúlt történései, ilyen például az Izrael és a Hamász között kitört konfliktus hatása az energiaárakra. (A felmérésre az Izrael elleni támadást követő héten került sor.) Egy másik fontos tényező, a kötvényhozamok hatása. Ha pusztán az amerikai állampapírok hozamát nézzük, akkor a megkérdezettek 81 százaléka szerint, 2007 óta a legmagasabb szintre emelkedett a recesszió kockázata. Kérdés, hogy ezek a negatív hatások felülírják-e az optimizmusra okot tényezőket?  

Az is elgondolkodtató, hogy a historikus tapasztalatok szerint a Fed még sosem tudott puhán landolni, amikor az infláció messze túlnyúlt a jegybanki célon és a túlfűtött volt. Ám azzal hárítják a történelmi tapasztalatot az optimista elemzők, hogy 

a mostani inflációt nem a túlzott kereslet okozta, 

hanem a járvány és az ukrajnai orosz invázió, továbbá a feszes munkaerőpiac ellenére sem alakult ki ár-bér spirál.