Saját általános szerződési feltételeibe (ÁSZF) ütközik a Vodafone Magyarország váratlan húzása, hogy az inflációkövető 22,01 százalékos díjkorrekció helyett mindössze 15,4 százalékos díjkorrekciót alkalmaz a publikus tarifákat használó lakossági és kisvállalati ügyfelek havi előfizetési díjainak esetében – kommentálta a 4iG csoporthoz tartozó távközlési szolgáltató keddi közleményét Gaál Gellért, a Concorde vezető részvényelemzője.
A cég ÁSZF-e ugyanis előírja, hogy a díjkorrekció mértéke a tárgyévet megelőző naptári év augusztus 31. napja és az azt megelőző naptári év szeptember 1. napja közti időszak átlagos inflációjával egyezzen meg, ami 22,01 százalékot tett ki.
Ráadásul az emelést az előző évektől eltérően a szolgáltató nem a 2024. januári, hanem csupán a márciusi előfizetői számlákban aktiválja majd. Nem valószínű, hogy a visszafogottabb díjváltoztatást kifogásolnák az előfizetők vagy a hatóságok, ám a 4iG részvényesei teoretikusan fennakadhatnak az alacsonyabb mértéken.
Mégsem volt falra hányt borsó az MNB dörgedelme
Részben elébe ment viszont a Vodafone a mértéktartó emeléssel a Magyar Nemzeti Bank elvárásainak, amely korábban megorrolt a hazai távközlési szektor szereplőire visszatekintő áremeléseik miatt.
A jegybank úgy véli, a retrospektív átárazás következtében a telekommunikációs szektor áraiba olyan – az ágazat működési költségei szempontjából kevésbé releváns – tényezők is beépülnek, mint mondjuk az élelmiszerárak emelkedése. Így például a telekommunikációs szolgáltatások idei év eleji áremelésének mértékét nagymértékben meghatározták a tavaly 40-50 százalékkal megemelt tejtermék- és kenyérárak is.
Az új indexálási gyakorlat következtében pedig a távközlési szolgáltatások ára hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az egész Európai Unióban annak ellenére, hogy kiemelt fontosságú:
a lakossági telekommunikációs szolgáltatások ára az automatikus inflációkövetés helyett a költségekkel indokolt mértékben növekedjen.
Az automatikus átárazás helyett a szolgáltatók közötti élénk verseny járulhat hozzá az inflációs nyomás enyhüléséhez és az árstabilitás mihamarabbi eléréséhez – emelte ki az MNB.
Feladták a leckét a Magyar Telekomnak és a Yettelnek
A Vodafone-ra visszatérve Gaál Gellért szerint a menedzsment valószínűleg úgy értékelhette, hogy a 22 százalékos díjemelés kőkemény behúzása jelentős ügyfélszámcsökkenéshez vezethetett volna, aminek az előszelét már érezhették is.
Mindenesetre most fel van adva a lecke a Magyar Telekomnak és a Yettelnek is. Sőt még a szintén a 4iG csoporthoz tartozó, de külön árpolitikát alkalmazó DIGI-nek is figyelembe kell vennie a vártnál némileg kedvezőtlenebb versenyhelyzetet. Egyébként mindhárom cég később közli jövő évi díjait.
A Telekom az elemző szerint könnyedén megteheti, hogy szintén eltekint az ÁSZF szerinti maximális díjindexálási lehetőségtől, hiszen az ő szerződési feltételei az előző évi mértékét pusztán az áremelés felső határaként nevesítik, azaz a szerényebb áremelés nem ütközik az ÁSZF-be. Az idei naptári évre számított általános fogyasztói áremelkedés ütemére az elemzők jelenleg 18 százalék körüli prognózisokat adnak.
A Vodafone idei és a jövő évi, illetve saját ez évi díjemelésével arányosítva amúgy a Magyar Telekom egy nagyjából 10 százalékos emeléssel tudná megőrizni 2022-es árazási pozícióját legfőbb versenytársával szemben.
A Deutsche Telekom hazai leánya ugyanakkor pénztárcába vágóbb árnövelést is alkalmazhat, részben gyorsabb ütemű fejlesztéseire tekintettel.
A Telekomra kiadott elemzői célárakat viszont nem igazán érintené, ha ugyancsak óvatosabban emelne jövőre, lévén a többség eleve kisebb mértékkel számolt, másfelől a megadott célárak konzervatív becsléseken alapulnak.
